Kína csütörtökön kereskedelmi és befektetési szankciókat rendelt el a Lockheed Martinnal és a Raytheonnal szemben. Ennek oka, hogy a két vállalat fegyvereket szállított Tajvannak.
A Kereskedelmi Minisztérium bejelentette, hogy
a Lockheed Martin és a Raytheon Technologies vállalat nem küldhet semmilyen árut Kínába, illetve új befektetéseket sem hajthat végre az országban.
A két cég felkerült a „megbízhatatlan entitások” listájára, ahol azok a cégek szerepelnek, amelyeknek a tevékenységét Kína korlátozta, mert veszélyeztethetik a nemzeti szuverenitást, biztonságot vagy a fejlesztési érdekeket – írta meg az AP.
Az nem világos, hogy a büntetések milyen hatással lesznek a két vállalatra. Az Egyesült Államok alapból is tiltotta a legtöbb, fegyverekkel kapcsolatos technológia értékesítését Kína felé. Néhány katonai vállalkozónak viszont polgári érdekeltségei vannak több kínai piacon, különösen a repülőiparban.
Hszi Csin-ping kínai elnök az utóbbi időben fokozta Tajvan megfélemlítésére tett kísérleteit azzal, hogy vadászgépeket és bombázókat vezényelt a tajvani légtérbe, illetve rakétákat lőtt a Tajvan körüli vizekbe.
India két év alatt megtriplázná a fegyverexportjátA jelenlegi 1,5 milliárd dollárról évi ötmilliárdra növelné India a hadiipari termékek kivitelét, miközben a hazai gyártást is megerősítené. |
Az Egyesült Államoknak nincs hivatalos kapcsolata Tajvannal, de kiterjedt kereskedelmi és informális együttműködések vannak a felek között. Washingtont a szövetségi törvény kötelezi rá, hogy gondoskodjon arról, hogy a sziget kormánya rendelkezzen a védekezéshez szükséges eszközökkel.
Az Egyesült Államok Tajvan fő katonai beszállítója.
A Raytheon Technologies részét képező Raytheon Missiles and Defense szeptemberben 412 millió dolláros szerződést írt alá a tajvani katonai radarok korszerűsítésére, az összeg része egy 1,1 milliárd dolláros amerikai fegyvereladási csomagnak. A Boeing Defense 355 millió dolláros szerződést kötött Harpoon rakéták szállítására.
A Lockheed Martin radarral, helikopterekkel és légi forgalmi irányítóberendezésekkel látta el a tajvani hadsereget. Ez elengedhetetlen a sziget vadászgépeinek és haditengerészeti fregattjainak fejlesztéséhez. Az amerikai vállalat Kína számára is értékesített légi forgalmi irányítóberendezéseket polgári repülőterek és helikopterparkok számára.
A kínai külügyi szóvivő a két ország közötti viszony rendezését sürgeti
A Washington és Peking között az amerikai légtérbe jutott kínai léggömb miatt kialakult nézeteltérés közös rendezésére szólított fel csütörtökön a kínai külügyi szóvivő.
Vang Ven-pin ismét leszögezte, hogy
a léggömb civil légi eszköz volt, amerikai légtérbe jutása pedig váratlan és elszigetelt eset.
Az Egyesült Államok légvédelme február 4-én lőtte le a légterébe hatolt eszközt, melyet kémléggömbnek minősített. Az incidens után Peking azonnal bejelentette:
Egy eltévedt meteorológiai ballonról volt szó, valamint óva intette a Fehér Házat attól, hogy „túlreagálja” az ügyet.
Ezt követően az amerikai légierő további három ismeretlen eredetű légi eszközt semmisített meg az Egyesült Államok fölött.
A kínai külügyminisztérium hétfőn azt közölte, hogy az Egyesült Államok tavaly több mint tíz alkalommal küldött léggömböket az ország légterébe. Washington ezt az állítást cáfolja.
