Nincs már messze, hogy a magyarok Rolls-Royce-szal repüljenek Ferihegyre

Ha valakinek azt mondanám, ott egy Rolls-Royce, először biztosan az utat figyelné, nem az égboltot. Honnan indult a Rolls-Royce Magyarország?

A Rolls-Royce autóiparral foglalkozó üzletága egy teljesen különálló cég a hetvenes évek óta, csak a logó azonos, a tulajdonosi kör is más. A Rolls-Royce Electrical (RRE) a repülés villamosításával, illetve a fejlett légi közlekedés és a fenntartható repülés jövőjét formáló technológiai innovációkkal foglalkozó üzletág. A magyar csapat a Siemens alatt kezdte meg a tevékenységét belső startupként, ezt vásárolta meg az RRE, amely Magyarországon kívül még az Egyesült Királyságban, Németországban, Szingapúrban és Norvégiában van jelen.

Lenyűgöző és izgalmas jövőképet mutatnak a prezentációk, ám a legtöbbeknek valószínűleg a városi repülő taxik és a reptéri ingajáratok láttán csillanna fel a szeme.

Ezeket nem úgy kell elképzelni, mint egy sci-fiben, hogy össze-vissza repkednek az emberek feje felett. Jól definiált, fix útvonalakon haladnak majd, és bár a buszt és a villamost nem váltja ki, megfizethető alternatívája lehet a helikopter-szolgáltatásnak. Ez Magyarországon kissé utópisztikusnak tűnhet, de például New Yorkban vagy Sao Paulóban már most is így viszik ki a tehetősebbeket a központból a repülőtérre. Az átlagembereknek momentán ez megfizethetetlen, de az olcsóbb fenntartású elektromos légi taxik változtathatnak ezen.

A hagyományos taxi áráért repülhetünk

Mennyibe kerülhet majd egy út a belvárosból a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre?

Készültek ezzel kapcsolatos tanulmányok, a cél az, hogy a hagyományos taxihoz, autómegosztó szolgáltatásokhoz hasonló áron legyen elérhető. Egy ilyen légi jármű beszerzése természetesen jóval drágább, mint egy autóé, viszont a működési költségek drasztikus csökkentésével máris versenyképes lehet.

Mikor?

Hol tudnak felszállni és landolni ezek a gépek egy zsúfolt nagyvárosban?

Először a már meglévő helikopterleszállókat használhatnák, a repülőtéren pedig értelemszerűen rendelkezésre áll a terület. Az infrastruktúra nyilvánvalóan így is elengedhetetlen, hiszen az akkumulátor cseréjére vagy töltésére, hibrid modell esetében pedig a fenntartható üzemanyag, akár a hidrogén betöltésére biztosítani kell a megfelelő körülményeket.

Ha cserélgetni kell az akkumulátorokat, akkor hogyan lesz ez a projekt fenntartható?

Az akkumulátor újrahasznosítására több megoldás is létezik. Egyrészt a second life, tehát amikor a légi járművekben már nem képes megfelelően működni az akkumulátor, akkor kiválóan alkalmas lesz telepített megoldásokra vagy a hajózásban, így jócskán meghosszabbodik az életciklusa – az RRE rendkívül széles portfólióval fókuszál a karbonsemlegességre, tehát lesz helye. A másik opció a hibrid technológia, amelyben jóval kevesebb akkumulátort kell felhasználni, van is egy turbógenerátoros fejlesztésünk, amely úgy lett megálmodva, hogy fenntartható üzemanyagokkal is működjön.

Alkalmas lehet ez a technológia akár egy hosszabb távú teherszállításra is?

Abszolút! Sőt, a védelmi iparban is hasznosítható, vagy akár olyan mentések során, amelyeket jelenleg helikopterrel végeznek, és a zajterhelés csak minimális lehet az ott lakók miatt. A hatótávra vonatkozóan az akkumulátor ugyan limitációs tényező, de egyrészt ez a technológia is folyamatosan fejlődik, másrészt a hibrid modellek megoldást adhatnak erre a problémára.

Berepülnek a városok fölé, nem lehet hibázni

Hogyan lesz a repülő taxi annyira biztonságos, hogy a lakosság is bátran használja?

A biztonság rendkívül fontos téma, erre a Rolls-Royce-nál különösen figyelünk, hiszen a technológiának a légiipar szigorú elvárásainak kell eleget tennie. Ezek a járművek berepülnek majd a városok fölé, azaz nem lehet hibázni. Olyan redundáns fejlesztéseken dolgozunk, amelyek az esetleges technikai probléma során is képesek garantálni a biztonságot: ezért lesz például olyan repülő, amely nyolc hajtóművel rendelkezik, és ha három elromlik, még akkor is megfelelően manőverezhető.

Az RRE együttműködik a hatóságokkal a legmagasabb szintű követelmények összeállításán.

Pilóta nélkül repülnek majd?

Először biztosan pilótával, az a fejlesztések következő állomása lehet, hogy nélküle. Viszont, ahogyan említettem, ezen a területen nem csupán technológiai akadályokat kell leküzdeni: szükségesek a megfelelő tesztidőszakok, a tanúsítványok, az infrastruktúra.

Mekkora zajt okozhatnak?

Nyilvánvalóan az a cél, hogy minél halkabban működjenek. Ebben az esetben is segítségünkre van az elektromos technológia, hiszen az szinte zajmentesnek tekinthető, pláne bizonyos magasság felett. A légcsavarok bocsátanak ki zajt, ám a villanymotorokhoz lehet olyan légcsavarokat fejleszteni, amelyek lassabban forognak, így halkabbak. Fontos kiemelni, hogy a Rolls-Royce nem gyárt repülőt, energiaelosztó és hajtásrendszereket szállít, tehát ezeket a kihívásokat egyedül nem tudja megoldani.

Teljes mérnöki folyamatok kerültek Magyarországra

Mi a legfőbb motiváció – nyilván a profiton túl?

Az innovációk mozgatórugója a karbonsemleges, fenntartható fejlődés. A Rolls-Royce 2019-ben 275 megatonna szén-dioxidot bocsátott ki, ennek 98 százalékáért a hajtóművek a felelősek, így aztán értelemszerű, hogy ezekre kell fókuszálnunk. A Rolls-Royce egyébként a hagyományos légiipari szegmensben hajtómű-beszállítóként jelenik meg, például az Airbusnál és a Boeingnél is. Tény, hogy a városi légi közlekedés nagy profittal kecsegtető terület, de ha a hajtóműveknél százezres darabszámokról beszélünk, akkor újfajta gyártási technológiára is szükség van. Fontos feladatunk a városi közlekedés megújítása mellett az is, hogy a már meglévő technológiákban hatékonyabb elektromos megoldásokat alkalmazzunk.

Mi a magyar csapat szerepe ebben az egész történetben?

Százhúsz fő dolgozik nálunk, a gyors forgású villamos gépek és az energiaelosztó eszközök fejlesztésével foglalkozunk, de van például olyan légiipari certifikációnk is, amely Magyarországon egyedülálló. A magyar állam júniusban bejelentett, 1,7 milliárd forintos támogatásával egy 7 milliárd forint értékű projekteket tudunk Budapestre hozni, illetve húsz fővel bővítjük a csapatunkat.

A hazai munkaerőpiaci környezetben nehéz új, magas kvalitású kollégákat találni? Egyáltalán, magyar munkavállalók alkotják a csapatot?

Nem, nem csak magyarokkal dolgozunk együtt, de ez természetes, hiszen nemzetközi környezetben töltjük a mindennapjainkat. A munkaerőpiacon egyébként valóban nagy a verseny, de mi olyan missziót mutatunk be a potenciális munkavállalóknak, amely számukra is attraktív. Teljes mérnöki folyamatok vannak Magyarországon, bizonyos területeken nagyfokú a szabadság, sokakat megfog, hogy velünk együtt tehet a jövőért és a környezet védelméért.