A jelenkor új űrversenye már nem arról szól, hogy ki tud előbb leszállni a Holdon, hanem hogy melyik cégnek sikerül először működőképes gyártósort létrehoznia a Föld gravitációján kívül. Több technológiai vállalat is nagy hasznot lát a Földön kívüli gyógyszergyártásban, őssejtkutatásban és kristályok előállításában. Miközben olyan dollármilliárdosok, mint az Amazon-tulajdonos Jeff Bezos és a Virgin Galactic alapítója, Richard Branson, az űrturizmussal vannak elfoglalva, addig más cégek komoly terveken dolgoznak, hogy létrehozzák az első bolygón kívüli gyártósort – olvasható a The Guardian cikkében.
A NASA már most 2 millió dollárt fektetett abba, hogy kiderüljön, az antigravitáció milyen hatással van az őssejtkutatásra, pontosabban hogyan növelheti az előállításukat és a velük kapcsolatos terápiákat. További cégek szószólói elmondták, hogy már zajlanak kutatások annak megállapítására, hogy
a gravitáció hiánya, az alacsony hőmérséklet és a közel tökéletes vákuum milyen hatással van a kristályok előállítására. Elmondásuk alapján ezek a kondíciók növelhetik a végeredmény minőségét.
Joshua Western, a Space Forge vezérigazgatója azt nyilatkozta, hogy
a világűr sokkal jobb hely szinte bármilyen ipari folyamat elvégzésére. Olyan bolygón élünk, ahol ránk nehezedik a gravitáció. Sütőket, hűtőszekrényeket és vákuumszivattyút készítettünk a földi termékek előállításához, de ha az űrbe utazik, ezeket az előnyöket ingyen kapja meg.
A Merck gyógyszergyártó vállalat már együtt dolgozik a Nemzetközi Űrállomáson lévő asztronautákkal, akik tesztelik a cég Keytruda nevű rákgyógyszerének kristályosodási folyamatait, az eddigi eredmény pedig bizakodásra ad okot. Eközben a Bristol Myers Squibb kutatói arra keresnek megoldást, hogy a fent említett kondíciókkal hogyan javíthatnák a gyógyszerek tárolását.
Idén júliusban a Varda Space Industries Föld körüli pályára állított egy kapszulát,
amely önállóan növesztette a ritonavir nevű hatóanyag kristályait, amely egy HIV kezelésére használt vírusellenes gyógyszer.
A vállalat nagy hibát követett el azzal, hogy nem biztosította a kapszula visszatérési licencét az amerikai Szövetségi Légiközlekedési Igazgatásnál (FAA).
A Space Tango vezérigazgatója, S. Sita Sonty azt nyilatkozta, hogy cége együttműködik a Nemzetközi Űrállomással olyan létesítmények biztosításában, amelyek támogatják a mikrogravitációs kutatást, fejlesztést és gyártást.
A bolygón kívül gyártó cégek azt mondják, hogy az évtized végére növekedni fog az űrben gyártott termékek száma, mivel nem kell keresztülmenniük a Nemzetközi Űrállomáson ahhoz, hogy kijussanak az űrbe.
Több kereskedelmi űrállomás megjelenésével az űrbe jutás ára és költsége is jelentősen csökkenni fog, és az ilyen jellegű munkavégzés mennyisége is. Minél több utat teszünk meg, annál több őssejtet és gyógyszermintát helyezhetünk el, hogy megnézzük, mit csinálnak a Föld körüli pályán. Nem tart túl sokáig, amikor olyan alkalmazásokat fogunk látni, amelyek kereskedelmileg életképesek
– nyilatkozta Sonty.
Az Axiom Space amerikai vállalatnak köszönhetően nemsokára Magyarország is újra űrhajóst küldhet a Nemzetközi Űrállomásra, hogy különböző eszközök használatát tesztelje, és tudományos kísérleteket hajtson végre. A második magyar űrhajós kilétéről majd csak közvetlenül az űrrepülés előtt születik döntés.
