„Az alapvető innovációs folyamatokat egyelőre nem lehet gépi intelligenciával kiváltani, a fejlődéshez innovatív, jövőbe mutató gondolkodásmódra van szükség. Ezeket a készségeket elsajátítva, az MI nem elveszi, hanem segíti és hatékonyabbá teszi majd a munkát” – mondta Csilling Ákos, a Bosch tudományos munkatársa a XXI. Simonyi Konferencián.
Fotó: Shutterstock
A Bosch magyarországi mérnöke olyan kérdésekre kereste a választ, minthogy
- mit tanulhat az űripar az innovatív járműtechnológiáktól,
- biztonság és a hatékonyság hogyan egyeztethető össze egymással,
- szükség lesz-e még mérnökökre, vagy a mesterséges intelligencia (MI) mindenre megoldást kínál.
A Bosch csoport bár űrhajókat nem épít, de széles körű tapasztalatot szerzett az elmúlt évtizedekben, amelyek a jövő űriparát megalapozó mérnöki fejlesztésekhez is hozzájárulhatnak. „Tud-e az AI űrhajót tervezni?” című előadásában Csilling Ákos avatta be a jövő mérnökeit a komplex rendszerek fejlesztésébe, a biztonságot és a megbízhatóságot növelő megoldásokba, a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazásának lehetőségeibe.
A Bosch és az űrkutatás kapcsolata
A jövő technológiáit és innovatív megoldásait szállító Bosch csoport fejlesztési és gyártási tevékenysége ma elsősorban az elektromobilitásra, az önvezetésre, a generatív MI-alapú szoftverfejlesztésre és az IoT megoldásokra fókuszál, viszont
a csoport az űrkutatásban is letette a névjegyét, hiszen közel hat évtizede vesz részt űrtechnológiai fejlesztésekben.
„Bosch Sun” néven 1966-ban indította első űripari projektjét a Bosch és napszimulátorokat készítettek űrszimulációs kamrákhoz. Később kutatóik a bolygóközi elektromágneses tereket tanulmányozták, és az Ariane–1 európai hordozórakéta hűtésének kialakításába is bekapcsolódott a cég. A nyolcvanas években műhold-stabilizáló rendszert fejlesztettek, űrsiklókhoz használt gyújtógyertyát készítettek, a NASA Phoenix Mars-missziója során pedig a Bosch egyik leányvállalatának speciális fúrója játszott fontos szerepet a talajminták vételében. Néhány éve pedig már a mesterséges intelligencia is szerepet kapott:
a Bosch az amerikai Astrobotickal közösen egy érzékelőrendszert fejlesztett ki SoundSee néven.
Ez a megoldás az űrállomás berendezései által kibocsátott zajokat elemzi, és MI segítségével kiszűri a hibás vagy a meghibásodáshoz közel járó eszközöket, így növelve az űrexpedíciók biztonságát és az alkalmazott berendezések megbízhatóságát.
Elveszi az MI a mérnökök munkáját?
A mesterséges intelligencia egyre jobban használható a technológiai fejlesztésekben, hiszen a gépi tanulás megbízhatóbbá és hatékonyabbá teszi a folyamatokat. Felmerülhet a kérdés, hogy az MI elveheti-e a fejlesztők, mérnökök munkáját a jövőben. „Az alapvető innovációs folyamatokat egyelőre nem lehet gépi intelligenciával kiváltani, így például űrhajót tervezni és komplex fejlesztéseket sikerrel elvégezni sem tud egyedül a mesterséges intelligencia. A fejlődéshez innovatív, jövőbe mutató gondolkodásmódra van szükség. Amikor az emberek elakadnak a feladatokban, koncepciót váltanak, új megoldásokat keresnek, kutatnak és technológiát fejlesztenek. Új ötletek nélkül nem lehet újat alkotni” – emelte ki Csilling Ákos.
A hazai Bosch csoport közel 15 éve működik együtt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel.
A Bosch és a BME partnerségének köszönhetően az egyetemi hallgatók az elméleti tudás megszerzése mellett beleláthatnak valós fejlesztési-gyártási folyamatokba,
sőt részesei lehetnek konkrét ipari fejlesztési projekteknek, akár a mesterséges intelligencia területén is. „Már egyetemistaként az innovatív és kreatív problémamegoldást, valamint a kellő rugalmasságot érdemes elsajátítaniuk a hallgatóknak. Így tudják a mai gyorsan változó technológiai környezetben a tudásuk értékét nemcsak megőrizni, de folyamatosan fejleszteni is” – mondta a Bosch mérnöke.
A mesterséges intelligencia jogi szabályozása és az űripar voltak a Figyelő és a Világgazdaság által szervezett Évadnyitó Innovációs Konferencia harmadik, záró szekciójának fő témái. „Jelenleg nincs vagy alig van jogi szabályozása a mesterséges intelligenciának, de az unióban ez nem sokat várat magára” – kezdte előadását Pokó Diána mesterségesintelligencia- és technológiai szakjogász. A technológiai szabályozásban megjelenik, hogy az emberi jogokat is védeni kell, hogy a demokratikus berendezkedést ne veszélyeztesse, hatása minimális lehessen.
