Kínai giga-akkumulátorgyár Németországban: most már látszik az igazság a CATL-ről – ezt a magyaroknak is fontos tudni Debrecenben

Két éve a közép-németországi Arnstadt városka peremén, Johann Sebastian Bach egykori lakhelyén a villanyautó-akkumulátorok legnagyobb kínai gyártója, a CATL letette egy új korszak alapkövét: 2 milliárd dolláros üzemet épített az Európai Unió szívében. A gyár nemcsak technológiai és logisztikai mérföldkő, hanem politikai üzenet is: Kína nemcsak exportálni akar, hanem befektetni is – helyben, európai munkahelyeket teremtve.

A CATL vezetői ezt a modellt más kínai vállalatok számára is követendő példaként emlegetik.

– mondta a cég európai elnöke, Matthias Zentgraf a Bloombergnek, utalva arra, hogy a kínai vállalatok sorra nyitnak gyárakat az EU-ban, a magas – akár 45 százalékos – európai vámoktól hajtva.

Az európai és amerikai vámintézkedések idején a külföldi gyárak építése Kína egyik leghatékonyabb fegyverévé vált. A hazai termelést exportálás helyett közvetlenül helyi piacokra viszik, elkerülve a politikai és gazdasági akadályokat. Ráadásul így könnyebb a vevői igényekhez igazodni. A CATL német üzeme jelenleg mintegy 1700 főt foglalkoztat – többségében európaiakat –, akik a Volkswagen és a BMW számára gyártanak akkumulátorokat.

Az Arnstadtban felépített gyár nem indult zökkenőmentesen: a kulturális különbségek, a munkaidőre és a szociális juttatásokra vonatkozó eltérő elvárások, valamint a magas német energiaárak mind akadályozták a termelés felfutását. A munkavállalói elégedetlenség odáig fajult, hogy tavaly még sztrájk is volt – például a mosdók papírhiánya miatt, amit a dolgozók szándékos megszorításként értelmeztek.

– jelentette ki Zentgraf egy korábbi interjúban. A német iparkamarák szerint a vállalatok fele fontolgatja, hogy részben vagy teljesen kivonul a termelésből az energiaárak miatt.

A kínai kormány egyre óvatosabb: miközben ösztönzi a külföldi beruházásokat, világossá tette, hogy a legfejlettebb technológiáknak otthon kell maradniuk. Az elektromos autók területén ez különösen fontos: Kína uralja az akkumulátorgyártást, de nem akarja, hogy a tudás külföldre szivárogjon.

Ez kettős szorítás a vállalatoknak: az EU a helyi termelést, Kína pedig a technológiai zártságot követeli. „A kínai cégek most két tűz közé kerültek” – mondta Gregor Sebastian, a Rhodium Group tanácsadója.

A CATL Trump árnyékában sem húzza be a féket

Kína nemcsak az európai vámpolitikával küzd, hanem az újra elnökké választott Donald Trump protekcionista stratégiájával is. Az amerikai elnök célja, hogy más országokat is rávegyen a Kínával szembeni kereskedelmi korlátozásokra. A kormány keményen reagál:

• áprilisban Hszi Csin-ping személyesen látogatott el Délkelet-Ázsiába és Latin-Amerikába, hogy szövetségeseket gyűjtsön;
• júliusban európai minisztereket fogad majd Pekingben, hogy az uniós kapcsolatok megerősítését sürgesse.

Közben Németországban is változik a hangulat: a frissen megválasztott kancellár, Friedrich Merz „stratégiai kockázatcsökkentést” hirdetett Kínával szemben, amit tovább súlyosbít Peking oroszbarát álláspontja az ukrajnai háború kapcsán.

Mindezek ellenére Arnstadt polgármestere, Frank Spilling elégedett. Bár a gyár érkezésekor sokan attól féltek, hogy a kínai munkások elviszik a helyiek elől az állásokat, ez végül nem igazolódott be. A helyiek zöme mára a CATL alkalmazottja, és a gyár a város gazdasági motorjává vált – még ha a forgalom megnőtt és néhány apró kényelmetlenséget okozott is.

– összegezte Spilling.

A kínai beruházás tehát egyszerre lehetőség és kockázat: miközben a CATL és más cégek új utakat keresnek a globális piacokon, meg kell küzdeniük a helyi gazdasági, politikai és kulturális kihívásokkal. Egy dolog azonban biztos: a világkereskedelem új korszakába léptünk, ahol már nem elég csak exportálni – jelen is kell lenni.