Olajstop és részvényeladások: bennfentes ügylet gyanújával vizsgálódik a jegybank a Molnál
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vizsgálatot indított a Mol részvényeivel kapcsolatos egyes tőkepiaci tranzakciók ügyében annak megállapítása érdekében, hogy felmerült-e a bennfentes kereskedelem gyanúja – közölte a jegybank kedden a Reutersszel.
A Mol Nyrt. részvényeivel kapcsolatos bennfentes kereskedelem gyanújára hivatkozó bejelentés alapján a központi bank vizsgálja, hogy az érintett kibocsátóhoz köthető egyes tőkepiaci tranzakciók esetében sérültek-e a tiltott bennfentes kereskedelemre vonatkozó előírások.
„A folyamatban lévő hatósági eljárásra tekintettel az MNB további részleteket nem közölhet” – közölte a jegybank.
A MNB nem nevezte meg, ki tette a bejelentést.
A 24.hu keddi cikke szerint a TEBÉSZ, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége fordult a jegybankhoz. A portál információi szerint a bejelentés a Mol egyes vezetői által végrehajtott részvényeladásokkal áll összefüggésben, amelyekre azt követően került sor, hogy január 27-én leállt a Magyarországra irányuló kőolajszállítás a Barátságvezetéken. A TEBÉSZ a Reuters megkeresésére nem reagált.
A Mol február 16-án közölte, hogy az energiaügyi minisztériumhoz fordult a stratégiai kőolajtartalékok felszabadítása érdekében, miután január 27. óta szünetel a szállítás a Barátság kőolajvezetéken.
Az ukrán külügyminisztérium február 12-én arról számolt be, hogy az Ukrajnán áthaladó orosz olajtranzit január 27. óta szünetel egy orosz támadás következtében.
A Mol a Reuters kérdéseire egyelőre nem reagált. Az MNB vizsgálata jelenleg is tart, az eredményéről később adhat tájékoztatást a felügyelet.
Reagált a Mol
Az olajtársaság közleményében leszögezte, hogy kommunikációja minden esetben megfelel a hatályos jogszabályoknak. Hozzátették, hogy a társaság sajtóközleményben és tőzsdei közleményben is tájékoztatást adott arról, hogy a Barátság-kőolajvezeték leállása miatt kezdeményezte a stratégiai készletek felszabadítását,
abban az időpontban, amikor a helyzet üzleti hatása egyértelművé vált.
Ez pedig akkor következett be, amikor az Ukrajnából érkezett hivatalos tájékoztatás nyomán világosság vált, hogy a vezeték visszaindítása bizonytalan és hogy a MOL saját tulajdonú operatív készlete előbb-utóbb el fog fogyni. A vállalat ezért kezdeményezte a stratégiai készlet felszabadítását, hogy a finomítók működése folyamatos maradjon.
Többször is volt váratlan leállás
A Barátság kőolajvezeték az elmúlt években többször (több mint 20 alkalommal) állt le műszaki, karbantartási vagy egyéb a nem normális üzletmenethez kapcsolódó okból.
- A mostanihoz hasonló, a háborús cselekményekhez kapcsolódó váratlan leállás is többször megtörtént már, és
- az újraindulás is minden esetben bekövetkezett azelőtt, hogy a Mol saját készletei kimerültek volna.
- Így ezek az átmeneti szállítási fennakadások nem jelentettek hatást a Mol üzleti működésére. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a Barátság-vezeték Magyarországon kívül szakasza nem a Mol tulajdonában vagy üzemeltetésében álló infrastruktúra, hanem harmadik felek által működtetett rendszer. A vezetéken bekövetkezett rongálódás önmagában nem a Mol üzleti eseménye, annak kezelése elsődlegesen az ukrán fél felelősségi körébe tartozik. Az Ukrajnából érkező hivatalos tájékoztatásig a Molnak nem volt tudomása arról, hogy a leállás nem egy átmeneti üzemszünet.
A Mol tisztségviselői részvényügyleteiket a jogszabályoknak megfelelően hajtották végre és azok közzététele megvalósult a jogszabályokban előírt csatornákon keresztül - hangsúlyozza az olajtársaság közleménye.
