Nyugatról Keletre: Merz Kínában keres menekülőutat a német iparnak – befoltozná az egy éve még verhetetlen kereskedelmi szövetséget
Friedrich Merz német kancellár első hivatalos kínai útjára indul, miközben Németország kereskedelmi hiánya Pekinggel közel 90 milliárd euróra nőtt. A delegációban ott vannak az autóipar legnagyobb nevei, mert Berlin most egyszerre küzd a kínai versennyel és az amerikai vámokkal.
Fél Berlin Pekingbe utazik
A látogatás szerdán kezdődik, és nem pusztán udvariassági kör: Merz Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Li Csiang miniszterelnökkel is találkozik, a programban pedig nagyszabású gazdasági megállapodások aláírása is szerepel, valamint több ipari üzemlátogatás, köztük egy Mercedes-Benz elektromosautó-gyár és egy Siemens Energy-létesítmény felkeresése.
A kancellárt Németország legnagyobb autógyártóinak vezetői kísérik:
- a Volkswagen,
- a BMW
- és a Mercedes-Benz Group vezetői is a delegáció tagjai.
Nem véletlenül: a német autóipar egyszerre szenved a kínai elektromosautó-gyártók agresszív térnyerésétől és az Egyesült Államok által kivetett vámoktól, amelyek milliárdos többletköltséget okoznak.
Kína tavaly is Németország legnagyobb kereskedelmi partnere volt, de a mérleg mára drámaian elbillent. Az elmúlt öt évben a korábbi német többlet eltűnt, helyette közel 90 milliárd eurós hiány alakult ki 2025-re.
A berlini Merics agytröszt vezetője, Mikko Huotari szerint az egyensúly elvesztése „riasztó méreteket öltött”, és a német cégek üzleti kilátásai jelentősen romlottak.
A német ipar szerint a problémát súlyosbítja a szerintük alulértékelt jüan, a túltermelés és a versenytorzítás. Emellett Peking az elmúlt évben szigorította az exportellenőrzéseket a stratégiai nyersanyagoknál. Kína a világ feldolgozott ritkaföldfém-termelésének több mint 90 százalékát adja, és az ezekből készült mágnesek piacán is domináns. Amikor Peking korlátoz, az azonnal megrázza a nyugati gyártókat.
Merz az európai széljárást követi
Közben az Európai Unió is keményebb hangot üt meg. Az EU megemelte a Kínában gyártott elektromos autókra kivetett vámokat, és a dömpingáron érkező import ellen próbálja védeni saját piacát. Az acéliparban importkvótákat csökkentenek és vámokat emelnek az ázsiai versenytársakkal szemben.
A helyzetet azonban tovább bonyolítja az amerikai tényező. Merz pekingi útját jövő héten washingtoni látogatás követi. Berlin számára most egy bonyolult akrobatatrükk kezdődik: miközben az Egyesült Államok stratégiai szövetséges, Kína megkerülhetetlen piaci és technológiai partner, a kettő közötti egyensúlyozás pedig elkerülhetetlen a német ipar számára.
A német kancellár korábban figyelmeztetett: a fejlett technológia, a nyersanyagok és az ellátási láncok ma már geopolitikai fegyverek.
Peking eközben igyekszik magát stabil, kiszámítható partnerként pozicionálni a globális bizonytalanság közepette. Hatalmas belső piaca és fejlett ipari bázisa miatt a nyugati cégek számára továbbra is kulcsszereplő.
Ugyanakkor a kínai vállalatok egyre több szegmensben szorítják ki a külföldi versenytársakat a hazai piacról.
A kérdés most az, hogy Merz látogatása képes-e valódi áttörést hozni, vagy csupán tűzoltás marad egy egyre keményebb gazdasági hidegháborúban. Németország számára a tét nem kisebb, mint ipari modelljének fenntarthatósága egy olyan világban, ahol a kereskedelem már nem pusztán üzlet, hanem stratégiai eszköz.
Félelmetes tervet árultak el: jöhet az európai atombombaprogram, a németek és a franciák már szövetkeznek – új szintre ért az uniós fegyverkezés
Irányt váltott Németország, tudjuk, a német kancellár pénteki beszéde azonban Európa-szerte aggodalmakat kelthet. Német fegyverek, önmagában rossz emlékeket pattinthat az emlegetésük, ha azonban atomfegyverről van szó, az már szintlépés, ráadásul Friedrich Merz Donald Trump Amerikájának is nekiment az éves müncheni biztonsági konferencián.
