Sokat lehet hallani mostanában arról, hogy sok erőmű épül. Különböző tévécsatornákon is van „energiaküldés”, ehhez csak egy emelt díjas telefonszámot kell felhívni. Ahhoz, hogy az összes új energiaforrást beintegrálják a rendszerbe, sok ilyen emeletdíjas telefonszámot kell felhívni – szemléltette a bürokratikus problémákat Boross Norbert, az ELMŰ-ÉMÁSZ kommunikációs igazgatója a Világgazdaság Energiastratégia 2018 című konferenciájának egyik panelbeszélgetésében.
Ugyanis szerinte jelenleg olyan energiaszabályozás van érvényben, hogy hiába van valakinek otthon olyan okosmérője, amely képes lenne 15 percenként elküldeni az adatokat elektronikusan bárhová, évente egyszer mégis kimegy valaki, leolvassa és felírja azokat az adatokat, amelyeket később ajánlott levélben ki is küldenek ugyanennek a fogyasztónak.
Ma hálózatot építeni gyakorlatilag lehetetlen, olyan bürokratikus a rendszer
– hangsúlyozta Boross Norbert. Például egy új fogyasztót 6-9 hónap alatt lehet bekötni a rendszerbe, míg egy másik példa szerint 13 darab engedélyre van szükség egy elektromos autókat töltő eszköz telepítéséhez – például szükség van műemlékvédelmi engedélyre is.
Szemléletváltásra van szükség
– emelte ki, ugyanis a technikai eszközök rendelkezésre állnak, de ha múltszázadi szabályok vannak, úgy ez nem lesz egyszerű. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy megépülhessenek a hálózatok, és ebben a szabályozás, a bürokrácia nem mindig segít, sőt: a legérdekesebb esztendő szerinte 2008 volt, amikor is egy családi ház bekötésének dokumentációját hasonlóvá tették a paksi atomerőmű dokumentációjával.
Fotó: Kallus György
Szolnoki Ádám, a MANAP Iparági Egyesület elnöke hozzátette, hogy a kiserőművi engedélyeztetésnek is megvannak a hasonló rákfenéi: a szektor két éve kapta a sokkhatást, azóta évi 10 helyett immár 500-at engedélyeznek. Boross szerint nem műszaki, hanem inkább bürokratikus problémákkal állunk szemben, plusz ott van még a közgazdasági paradigmaváltás kérdése is. Ugyanis a kulcs a megtérülés.
Nagyon szép dolog, hogy egy fogyasztónak van okosmérője, de hiába, ha nem tud mit kezdeni ezekkel az információkkal, nem tudnak váltani például a tarifák között.
Az energetikai megtérülés pedig nem rövid megtérülés, még kisüzemű méretnél sem – tette hozzá.
A naperőművek teljesítményét előre jelezni már nem nagy kihívás – hangsúlyozta Szolnoki, hozzátéve, hogy a napos időszakban megfelelő meteorológiai előrejelzéssel 10-20 százalékkal tervezhető a teljesítmény. A naperőműveknek ugyanúgy menetrendet kell adniuk, mint ahogy a többi erőműnek is. Persze az időjárási faktoroknak „van egy kis játéka”, például felhős időszakban ezt nem feltétlenül lehet 10-20 százalékos pontossággal belőni, viszont a rendszerre gyakorolt hatása is kisebb.
2050-re a spanyol kormány már 100 száz százalékban zöldenergiára szeretne áttérni – elsősorban szél- és napenergiára támaszkodva. Az időjárásfüggő energiaforrások közül Szolnoki szerint
sajnos Magyarországon a széllel nem foglalkozunk annyira, mint lehetne.
Alapvető paradigmaváltásra van szükség – hangsúlyozta Boross, ami szerinte jó hír, mert egyszer már sikerült Magyarországnak. Ehhez azonban le kell dönteni olyan tabukat is, mint például azt, hogy
Úgy véli, hogy hiába van már okos elosztó, okosmérő, ezek okos fogyasztók nélkül kevésbé tudnak hatékonyan működni. A fogyasztó alapvetően takarékoskodni akar, de amíg tarifakedvezmény nincsen, nem tud mit kezdeni azzal a tudással, hogy mikor és mennyit fogyaszt.
Boross szerint mindenképpen meg kell különböztetni és máshogy kell kezelni a lakossági- és az ipari fogyasztókat, előbbi esetében pedig erős fogyasztóvédelemre van szükség.
Hagyni kell a piacot érvényesülni, ott ahol van piac
– tette hozzá.
Az Energiastratégia 2018 című konferenciáról készült tudósításokat itt találja.
