A Zaporizzsjai Atomerőmű hivatalos YouTube csatornáján megtalálható egy videó felvétel az orosz csapatok erőmű elleni támadásáról, ami jelen sorok írásakor 4,2 millió megtekintésnél tart. A több, mint 4 órás felvételt egy biztonsági megfigyelő kamera rögzítette, amelyen – bár rossz fényviszonyok mellett – végig lehet követni, hogyan történhetett a 2022. március 4-i orosz támadás a Zaporizzsjai Atomerőmű ellen – írja blogjában Aszódi Attila, a Paks II. projekt korábbi kormánybiztosa, egyetemi tanár.

Mint rámutat, ezen a portálon jól látható, hogy nem „csak” az oktatási épületet lőtték az orosz csapatok, hanem eltalálták az egyik távvezetéki oszlopot és vállról indítható rakétát lőttek a fő irodaépületbe is, találat érte a blokkokat összekötő közlekedő folyosót is és az üzemi területet védő kerítéseket.

Látható, hogy a megérkező tűzoltókat aztán az orosz csapatok nem engednek be a telephelyre, így dolguk végezetlenül hagyják el a helyszínt, miközben az épületekben keletkezett tűz tovább ég.

Aszódi Attila ukrán kollégákkal folytatott személyes üzenetváltásokból úgy tudja, hogy a Zaporizzsjai Atomerőmű biztonsági őrségének jó pár tagja életét vesztette ezekben a harcokban. Szintén személyes közlésekből tudja, hogy amióta az orosz csapatok átvették a fizikai ellenőrzést, az erőmű üzemeltetői kénytelenek minden lényeges műszaki művelethez előre engedélyt kérni az orosz katonai vezetéstől. Ezt az értesülést megerősíti az is, amit a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ismertet a weboldalán 2022. március 12-én megjelent bejegyzésében. Ebben egyebek mellett az áll, hogy az ukrán atomerőműveket üzemeltető Energoatom elnöke arról tájékoztatta hivatalosan a NAÜ-t, hogy mintegy 400 orosz katona tartózkodik folyamatosan a Zaporizzsjai Atomerőműben. Bár az erőmű üzemeltetése és a személyzet műszakváltása folyamatos, de megerősíti, hogy az erőmű irányítása az orosz katonai vezetés kontrollja alatt áll. Ezzel kapcsolatban a NAÜ főigazgatója újra hangsúlyozza, hogy

az ügynökség nukleáris biztonsággal kapcsolatos hét alapelvének egyikét sérti, hogy az üzemeltetők nem hozhatnak önállóan döntéseket a munkájuk során, és külső kényszer alatt – az orosz katonákkal egyeztetve – kénytelenek végezni mindennapi munkájukat.

(Erről Aszódi Attila részleteke is ír bejegyzése végén.) A NAÜ közleménye arra is kitér, hogy az ukrán fél arról tájékoztatta az Ügynökséget 2022. március 12-én, hogy az orosz fél megpróbálta átvenni a teljes irányítást az erőmű fölött, és azt a Roszatom menedzsment rendszere alá helyezni. Ez két napja a nemzetközi sajtóban is megjelent.

Példa nélkül álló lenne, ha megtörtént volna, hogy egy idegen ország veszi át egy másik ország területén működő atomerőmű üzemeltetését katonai erővel, ezért nyilván a NAÜ-ben is komoly kétségek és aggodalmak merültek fel.

A NAÜ közleménye szerint Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója március 12-én telefonon beszélt Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával, aki megerősítette, hogy a Roszatom – „korlátozott számú szakértője” – a Zaporizzsjai Atomerőműben tartózkodik, de azt cáfolta, hogy az üzemeltetés irányítását átvették volna, és azt is, hogy az orosz fél szándékozott volna a Roszatom rendszere alá vonni a létesítményt.

Alekszej Lihacsov a NAÜ főigazgatójának elmondta, hogy a csernobili telephelyen is vannak Roszatom szakemberek, dízel üzemanyag utánpótlás van folyamatban és az orosz fél felvetette egy távvezetéki kapcsolat kiépítését a csernobili telephelyre Fehéroroszország felől.

A legújabb hírek szerint sikerült a csernobili telephely áramellátását helyreállítani, de Aszódi Attila szerint érdekes, hogy felmerült a létesítmény Fehéroroszország felől történő áramellátása. A Fehéroroszországhoz való kapcsolódás szorosabbra fonása a cél? – teszi fel a kérdést a szakember, aki arra következtet, hogy ezek az újabb fejlemények nukleáris szempontból inkább mutatnak a helyzet eszkalálódása irányába, semmint a megnyugtató megoldása felé. Egyéb a blogban ismertetett érvei mellett rámutat, hogy ha a Roszatom ügyetlenül mozog a jelen szituációban, azzal lesz kénytelen szembenézni, hogy a nemzetközi szakmai színtéren izolálódhat.