Holnap elindul Ukrajna európai villamosenergia-kereskedelme Európával. A sor Romániával kezdődik, majd folytatódik Ukrajna szomszédos országaival, köztük Magyarországgal – tette közzé a földrész villamosenergia-rendszereinek irányítóit tömörítő ENTSO-E. „A szervezet ehhez hat műszaki elvárás teljesítését szabta Ukrajnának” – mondta a VG-nek Biczók András, a Mavir Zrt. elnök-vezérigazgatója egy napokban tartott háttérbeszélgetésen. Ukrajna már több éve készül a csatlakozásra az európai áramhálózatokhoz, mert villamosenergia-rendszerének meghatározó része eredetileg az oroszországival működik összehangoltan. Csak egy kisebb hányada – amely a burstini erőmű áramát továbbítja – üzemel az országoshoz képest szigetüzemben, egyben az európaival szinkronban. Az oroszról európai szinkronra váltásra csak később került volna sor, de az ENTSO-E ukrán kérésre lehetővé tette az előkészületek felgyorsítását, ami magyar részről is további fejlesztéseket követelt.
Baj esetén a Mavir bontja az ukrán áramkapcsolatot
„Fontos, hogy mivel Európában gyakorlatilag egy egységes villamosenergia-rendszerről beszélünk, bármi is történik annak bármely részén, tehát majd Ukrajnában is, azt mindenütt megérzik, Portugáliától Görögországig” – magyarázta Biczók András. Azonban míg a magyar és az ukrán áramrendszert négy vezeték köti össze, az ukránt és másik három országét csak egy-egy, vagyis bármi zavar támad az ukrán hálózaton, azt Magyarország érzi meg elsőként, ráadásul a legerősebben. Ebből az is adódik, hogy gyakorlatilag magyarországi feladattá vált az európai villamosenergia-rendszer megvédése az áramrendszer nem tervezett ukrajnai eseményeitől. Emiatt a Mavir komoly informatikai fejlesztést hajtott végre az európai–ukrán szinkronüzemmód kezdetére: megoldotta, hogy amint zavar támad az ukrán áramhálózatban, azonnal bomlik Ukrajna villamosenergia-kapcsolata Európa felé a magyar–ukrán határszakaszon.
Lenne mit importálni
Keleti szomszédunknak bőven van eladni való árama. Míg az említett burstini erőmű kapacitása 2000 megawatt, egész Ukrajnáé 50 ezer, ám az ország áramigénye kielégíthető 20 ezer megawattal is. A felhasználás ráadásul a háború miatt megfeleződött – erre Steiner Attila, az Ipari és Technológiai Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára mutatott rá.
Magyarország (a Mavir) helyzete Európában abból a szempontból egyedülálló, hogy csak itt működik 750 kilovoltos, a kelet felől érkező importot szolgáló távvezeték. Ez még a szovjet időkben épült, eredetileg Albertirsáig haladt, most csak Szabolcsbákáig, és van mellette szintén akkorról két 400 és egy 250 kilovoltos vezetékünk is.
Ellepték a kiserőművek a rendszert
Az ukrán–európai áramkapcsolat kiépülése mindazonáltal csak egyetlen folyamat azok közül, amelyek meghatározzák a hazai rendszerirányító feladatait. „Nagy nyomás alatt van az áramszektor, mert átalakult a villamosenergia-rendszer” – erre a Mavir első számú vezetője annak kapcsán mutatott rá, hogy lapunk a társaságnál zajló fejlesztések jelentőségét, hátterét firtatta. Mint Biczók András emlékeztetett, a villamosenergia-rendszer korábban arra épült fel, hogy működött egy stabil gerinchálózat, amely kapcsolatban állt az elosztóhálózatokkal, öt-hat nagyerőmű pedig áramot termelt. A nagyerőművek korszaka még tart, de megjelentek és egyre nagyobb súlyt képviselnek a több ezer ponton működő, ingadozó termelésű időjárásfüggők is, ezek jellemzően naperőművek.Hasonlóan alakul át a többi európai ország villamosenergia-rendszere is, de más-más ütemben, különböző technológiák alapján és eltérő fejlettségi szinteken. Az időjárásfüggők miatt az összefüggő európai áramrendszerben mára megváltoztak a villamos energia fizikai áramlásai, a rendszerirányítók pedig – köztük a Mavir is – különböző eszközökkel keresik az áramlások között a kapcsolatokat, azaz tartják fenn a villamosenergia-rendszer egyensúlyát, működését.
Jöhet a naperőmű, de csak „megoldással”
Ennek kapcsán Steiner Attila rámutatott: ellátásbiztonsági szempontból az az elsődleges, hogy legyen elég áram, ha pedig van, minél kisebb szén-dioxid-kibocsátással állítsák elő. Ám mivel a zöldáramot nem feltétlenül ott és olyan mennyiségben állítják elő, ahol szükség van rá, ezt a helyzetet kell tehát rugalmasan kezelni. Ez egész Európában kihívás, de például Magyarországon, ahol már 3000 megawattnyi naperőművi kapacitás működik, az összes naperőmű hirtelen kiesése akkora mínuszt jelentene, mint a paksi atomerőmű másfélszereséé. Ráadásul további 5000 megawattnyi fejlesztés is van a csőben, azaz ennyire van már engedély. Emiatt további időjárásfüggő kapacitást a hazai rendszer csak akkor tud befogadni, kezelni, ha kapcsolódik hozzá valamilyen szabályozási rugalmasság vagy tárolókapacitás, illetve ha a létesítmény tulajdonosa állja a szükséges hálózatfejlesztés költségeit.
„E beruházások révén a következő néhány évben már 10 ezer megawattnyi időjárásfüggő fotovoltaikus (PV) kapacitás áll rendelkezésre, amely már nagyobb lesz az átlagban 6000 megawattos rendszerterhelésnél” – emelte ki Biczók András. Ennek kezelése csak szabályozható, időjárásfüggetlen kapacitásokkal, tárolással, hálózatfejlesztéssel, még pontosabb időjárás-előrejelzéssel, a kereskedési időszakok további – 15, majd 5 percre történő – rövidítésével és úgy lehet megoldani, hogy a termelők még alaposabban közöljék a majdani termelésük volumenét. A piacot már önmagában fejleszti az országok, térségek villamosenergia-piacainak összekapcsolása, a június 8-án megindult, áramlásalapú kapacitásszámítás és a határokon átívelő bővítése.
A fogyasztó sem ülhet ölbe tett kézzel
A megváltozott villamosenergia-rendszerben előtérbe kerül a fogyasztóoldali szabályozhatóság is: a felhasználó hogyan tudja megtermelni saját magának az áramot, hogyan használ maga is akkumulátort, és hogyan vesz ezzel részt a szabályozásban? E változások során megváltoznak a villamosenergia-piaci szerepkörök is: az előbbi fogyasztók energiaközösségeket alkotnak, működésüket, egyben az országos szabályozásban való részvételüket az aggregátorok fogják össze, egyben módosul a kereskedők tevékenysége is. „Vagyis a PV-k integrálása csak a teljes értéklánc mentén válik értelmezhetővé” – jelentette ki az elnök-vezérigazgató.
A háttérbeszélgetés apropóját a Mavirnál startoló és a fenti problémák megoldását is segítő fejlesztések adták. Mint arról lapunk is beszámolt, a társaság 15,4 milliárd forintos vissza nem térítendő uniós és hazai támogatásból fejlesztést végez 20 alállomáson és hét távvezetéken, ezzel egyebek mellett megkönnyíti az időjárásfüggő energiatermelők rendszerbe fogadását. Az állam ezenfelül uniós forrás felhasználásával elindít egy 103 milliárd forintos programot, amelyre pályázhatnak az elosztótársaságok és a Mavir is. E támogatás a villamosenergia-hálózat rugalmasságának olyan megerősítésére használható, amelynek köszönhetően 2000 megawattnyi megújulóenergia-kapacitás csatlakozhat a hazai villamosenergia-hálózatra. A Mavir a bővítéseivel 2026-ra végezne.
A társaság ezenfelül 23 milliárd forint uniós forrásból 500 megawattnyi tárolókapacitást hozna létre 2026–27-re, amely három-négyszeres naperőmű-kapacitást „bír el”. Néhány nagy egység épülne, amelyek tompítanák a hálózat naperőművek általi „rángatását”. Ám nem mindegy – mutatott rá Biczók András –, hogy az állam milyen tárolótelepítéseket támogat majd. Erre reagálva Steiner Attila jelezte, hogy tárolómegoldások már most is kapnak támogatást, például a legutóbbi, 200 milliárd forintos pályázaton indulóknak vállalniuk kellett, hogy napelemeik mellé hőszivattyút is telepítenek. Emlékeztetett, hogy a hasznosítása révén is csökken az ország földgázigénye.
Már érdemes lehet nagyerőművet építeni
Az államtitkár a magas energiaárak pozitív hozadékának nevezte, hogy miközben az olcsó áram mellett az elmúlt tíz évben nem volt érdemes Magyarországon nagyerőművet építeni, a villamosenergia-rendszer rugalmassága sem nőtt úgy, ahogyan kellett volna, de a piac most „meg fogja mozgatni” az érintett szereplőket.
A bővítési igényt erősíti az új nagyfogyasztók megjelenése is Biczók András magyarázata szerint. „Azt hisszük, hogy Magyarország adottságai kiválók az időjárásfüggő energiatermelés terén, de az első naperőművek már kiléptek létesítési fázisukból, formálódik a decentralizáció, ami a Mavir olvasatában azt jelenti, hogy a termelő meg tudja teremteni a saját villamosenergia-egyensúlyát, például akkumulátor használatával.” Steiner Attila ennek kapcsán rámutatott, hogy az említett energiaközösségek létrehozására szóló pályázatot is azért írta ki a szaktárca, hogy segítse az áramtermelés és -felhasználás egyensúlyának megtartását. Az első körben számtalan megoldási elképzelés érkezett, hiszen többfajta tárolási megoldás van. Majd eldől, melyik mire alkalmas, de tény, hogy a használatukhoz az egész rendszert kell fejleszteni. „Eddig a legnagyobb áramtermelő blokk kiesésére kellett a Mavir tartalékait tervezni, amely egy 500 megawattos paksi blokk volt – mondta Biczók András –, most a legnagyobb lehetséges felhasználó került előtérbe, amely a debreceni ipari park lesz a 750 megawattos áramigényével.”
