Borítékolható a hazai téli gázfelhasználás érezhető csökkenése, annak ellenére is, hogy az uniós tagországok a keddi döntésük szerint egyelőre csak önkéntes alapon fogják vissza 15 százalékkal a felhasználásukat augusztustól jövő márciusig, továbbá hogy Magyarország alá sem írta a megállapodást. A csökkenést ugyanis kikényszerítik a magas árak. Ez a hatás a versenypiacon vásárló felhasználóknál már érvényesül, augusztustól pedig a lakosságnál is, a rezsicsökkentés előírásainak minapi módosítása révén. Az utóbbival a hazai szabályozás lényegében már a 15 százalékos uniós döntés előtt lépett a takarékoskodás érdekében.
Az évek óta tízmilliárd köbméter körüli hazai gázfelhasználásból nagyjából másfél milliárd köbmétert kellene lefaragni Magyarországon, de nem biztos, hogy így értendő az uniós döntés, amelynek a részletszabályai még nem ismertek. Kézenfekvőbb, hogy a megjelölt hónapokban kell majd 15 százalékkal elmaradni a bázistól, azaz az előző hat év azonos hónapjainak átlagától.
Hárommilliárd köbméter alá mehet a lakossági igény
„A tízmilliárd köbméterből 2,6 milliárd köbméter jut az áramtermelésre és 3,3 milliárd köbméter a lakosságra. Ez az a két tétel, amely nagyon kritikus, és ahol nagyon nehéz csökkenteni. A 220 voltos feszültséget például mindenképpen fenn kell tartani, a villamosenergia-rendszer egyensúlyához szükséges kiegyenlítő energia pedig csak gázüzemű erőművekből származik” – válaszolt a VG-nek Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari szakértője. A rezsicsökkentés módosulása azonban kikényszeríti majd a megtakarítást. Az ismert összefüggés szerint a hőmérséklet egy fokkal történő mérséklése 5-6 százalékkal csökkenti a fűtési célú gázfelhasználást. Ez azért is tetemes arány, mert a hazai háztartások gázfelhasználásának mintegy 90 százaléka fűtésre és a használati meleg víz előállítására megy el. Ennek alapján a szakértő nem zárja ki, hogy akár hárommilliárd köbméter alá is mehet az éves szintű lakossági gázigény, de sok múlik majd azon, hogy mennyire lesz kemény a tél. Az átlaghőmérséklet alakulása 15-20 százalékkal is befolyásolhatja a gázfelhasználást.
A lakossági lehetőségek kapcsán a VG korábban beszámolt a gázhasználat kiváltásának formáiról, például a meglévőnél hatékonyabbra cserélhető a gázkazán, fűtésre és vízmelegítésre használható a napelemek árama, és telepíthető geotermikus berendezés is. Ám fontos kiemelni, hogy a lakosságnak csak egy része engedheti meg magának ezeket az egymillió forintnál induló beruházásokat, amelyek műszakilag sem mindig kivitelezhetők, a beszerelésük pedig a pénz mellett idő- és kapacitásigényes is. Az e téren induló új lakossági beruházások ezért az előttünk álló télen aligha szólnak bele érdemben az országos gázigény lefaragásába.
Az ipari gázfelhasználás esetleges visszafogását szívbe markolónak nevezte az elemző. Ott is a fűtés kapcsán a legegyszerűbb a helyzet Pletser Tamás szerint: lejjebb kell csavarni a termosztátot, és a plázákat is elég lehet télen például 15 fokig felfűteni.
A műtrágya stratégiai termék
Ám a gáz alapanyagú műtrágyának a mezőgazdaság közvetítésével fontos szerepe van az élelmezésben, vagyis stratégiai termékről van szó. Ráadásul külföldről sem szerezhető be feltétlenül megfelelő minőségű műtrágya, illetve nincsenek számottevő többletkapacitások. Márpedig műtrágya nélkül a Föld csupán másfél milliárd embert tudna eltartani.
Ezzel egybecsengve műtrágyapiaci szakértők is arra hívták fel a VG figyelmét, hogy a termék szűkös külföldi kínálata és az átlagosnak ígérkező hazai termés mellett mindenképpen szükség van a hazai műtrágyagyártás szintjének fenntartására. Még úgy is, hogy a gáz drágulása és más termelési költségek növekedése mellett maga a műtrágya is egyre többe kerül.
Az uniós döntés részletszabályai még nem ismertek, ezért a gázfelhasználás 15 százalékos csökkentéséről nem lehet elmondani, hogy teljesíthető vagy nem teljesíthető – erről Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője nyilatkozott a napokban a VG-nek. Meglepőnek tartotta, hogy az Európai Bizottság a 15 százalékos fogyasztáscsökkentéshez kötné az újonnan létrehozandó szolidaritási mechanizmusok igénybevételét. Mindazonáltal jelezte: a fogyasztás csökkentése nem érintené előnyösen Magyarországot.
Romániában sem írhatják elő a hatóságok a gázfogyasztás csökkentését, amíg az az EU-ban nem válik kötelezővé – erről szerdán George Niculescu államtitkár nyilatkozott újságíróknak az MTI tudósítása szerint. Az államtitkár is emlékeztetett, hogy a takarékoskodás egyelőre önkéntes alapú. Romániának október 31-ig kell az uniós energiaügyi tanács kedden megszavazott rendeletével összhangban módosítania a gázellátási vészhelyzeti tervét, hogy elérje a fogyasztás 15 százalékos csökkentését, már abban az esetben, ha az Európai Bizottság ellátásbiztonsági uniós riasztást hirdetne ki.
