Kazáncserére ösztönözheti a lakossági energiafelhasználók egy részét az a változás, amely szerint adott nagyságú gázfelhasználás felett a lakossági fogyasztók augusztustól nem jogosultak arra, hogy rezsicsökkentett árat fizessenek az energiahordozóért. A felső határ háztartásonként 144 köbméter, az azon túli mennyiséget piaci áron számlázza ki a szolgáltató, amely az országban már mindenütt az MVM Next társaság. (Ugyanilyen felső korlátot kapott az áramfelhasználás is.)
A jobb kazán kevesebb gázt fal fel
A felhasznált gáz mennyisége, ezzel a végszámla is lefaragható a meglévőnél hatékonyabb kazán telepítésével. Ám jó néhány dolgot kell tudni ahhoz, hogy milyen feltételekkel és mennyire éri meg a kazáncsere. Az első kérdés az, hogy hány százalékos különbség van a meglévő, például 15-20 éves, és a kiszemelt új hatásfoka között. Ebből kiszámolható – a lakás, a családi ház energiaigénye alapján –, hogy a különbségnek köszönhetően mennyivel kevesebbre gázra lesz szükség, és ezzel mennyit spórolhatunk. Az unical.hu például más szakoldalakkal egybecsengve azt írja, hogy egy régi, általa gázfalónak nevezett kazánnál egy új, nagy hatékonyságú, kondenzációs berendezés 30-50 százalékkal kevesebb gázból is felfűti ugyanakkora hőmérsékletre a lakást. A Qjob felsorolásában régi, rossz hatékonyságúnak az 56–70 százalékos kazánok minősülnek, míg az újak, a legjobbak besorolása 90-98,5 százalékos.
Igazodás a 144 köbméterhez
Utána kell járni annak is, hogy mennyi pénzt visz el az új kazán beszerzése, telepítése. (Cikkünk lenti része alapján a leginkább telepítettek ára fél- és másfél millió forint között mozog.) Ha a lakás- vagy háztulajdonos már a kiszemelt kazánja árát és az előbb felsoroltakat is tudja, akkor már kalkulálhatja beruházása várható megtérülését, vagyis azt, hogy hány év elteltével jelentkezik a beruházásnak köszönhető nettó megtakarítás.
Ám a számítását több dolog is bonyolítja. Egyrészt ugyanakkora – például havi 20 köbméternyi – gázmegtakarítás forintban más spórolást jelent, ha az érintett háztartás már a kazántelepítés kezdete előtt is a 144 köbméteres sáv alatt volt, mert ekkor az új kazánnak köszönhetően „csak” az amúgy is rezsicsökkentett számlája szelídült. Megint más, ha a kazántelepítés előtt havi 144 köbméternél több gázt használt, utána viszont kevesebbet, végül ismét mást, ha a fogyasztáscsökkentése előtt és után is többet fogyasztott havi 144 köbméternél. Ráadásul a középső, vagyis a „sávváltásos” esetben sem mindegy, hogy a 20 köbméteres csökkenés hogyan keletkezik. Ha például a felhasználás 163 köbméterről esett 143-ra, akkor a akkor a megtakarítás 19 köbméternyi piaci árú gázra vonatkozik, de ha mondjuk 145 köbméterről 125-re, akkor a 19 köbmétert a rezsicsökkentett árú gázból spórol meg a háztulajdonos.
Hab a tortán
Megeshet, hogy egy családi ház éves gázfelhasználása kényelmesen belefér a 12-szer 144 = 1728 „rezsicsökkentett” köbméterbe, de mivel a fűtési idényben jóval átlagon felül fogyaszt, jóval átlagon felül fizet is. Bár ez eddig is így volt, mostantól a díjkülönbség sokkal nagyobb lesz a piaci ársávba való felcsúszás miatt.
Drága mulatság a tőzsdei gázárat fizetni
Nehezíti a megtérülés számítását, hogy nem lehet tudni, hosszabb távon milyen piaci gázárakkal kell számolni. Pillanatnyilag az ár tartósan magasnak ígérkezik, mert az Oroszország által Ukrajnában indított háború egyik következményeként Európában tartós gázhiány fenyeget. Ez drága gázt, egyben drága áramot is jelent. Ugyanakkor a felső piaci árhatárnak tekintendő tőzsdei ellenértéket csak akkor korrekt kiszámláznia az MVM Nextnek, ha a társaság maga is tőzsdei áron jut a gázhoz.
Szigetelés, belmagasság, hőigény, egyebek
Más okból is nehezen becsülhető a remélhető megtakarítás nagysága. Magyarországon a falvakban élők átlagosan 101 négyzetméteres lakásban élnek a K&H 2020-as felmérése szerint. Ennek alapján az egyszerűség kedvéért számolhatnánk egy 100 négyzetméteres családi házból kiindulva, csakhogy havi 200-től 500 köbméterig terjedő fogyasztásokkal találkozhatunk a ház műszaki jellemzőitől, a beállított hőmérséklettől és sok más tényezőtől függően. Egy szakoldal szerint egy 100 négyzetméteres, átlagos szigetelésű ház fűtéséhez havi 400-500, egy 150 négyzetmétereshez 600-750, egy 200 négyzetmétereshez 800-100 köbméter gáz szükséges.
Van bőven képlet
A kazánforgalmazók útmutatója szerint a beszerzendő gázkazán teljesítményének kiszámításához a légköbmétert meg kell szorozni negyvennel, ennyi wattos berendezést érdemes telepíteni. A régebbi építésűnél és a nagyobb (3 méteres) belmagasságúnál inkább ötvennel szorozzunk! Így egy 100 négyzetméteres családi házhoz 10,8–15 kW-os hőtermelőre lehet szükség, amit sok helyen javasolnak 10 százalékkal – de annál többel nem – túltervezni. Egy másik, érthető okból elég nagy – kétszeres – szórást tartalmazó becslés alapján az otthonok esetén négyzetméterenként 0,9–1,8 wattal célszerű számolni. Az unical.hu-n az olvasható, hogy már egy 40 éves, 80 négyzetméter alapterületű házhoz is kellhet egy 16 kW-s kazán dermesztő hideg esetén, egy ugyanekkora fiatalabbhoz, illetve jól szigetelthez elég lehet egy 12 kW-os, egy A+ energetikai szintű családi házhoz megteszi egy 6 kW-os is.
Mérjük szépen meg!
A „személyre szabott”, így talán a legjobb méretezési útmutató azonban a következő: meg kell mérni, hogy egy nagyon hideg téli napon mennyi gázt használ el a kazán ahhoz, hogy az épületet a kívánt hőmérsékleten tartsa. Az így – tehát nem a fűtendő térfogat – alapján kalkuláló unical.hu szerint napi 32 köbméteres maximális gázfelhasználáshoz elég egy 12 kW-os kazán is, míg a cég listájának másik végén szereplő 94 köbméterhez egy 35 kW-os. Azt írja, hogy egy régi kazánnál egy új, nagy hatékonyságú, kondenzációs berendezés 30-50 százalékkal kevesebb gázból is felfűti ugyanakkora hőmérsékletre a lakást.
Abból kiindulva, hogy kazánt jellemzően nem az átlagos, hanem annál nagyobb családi házakba vásárolnak, továbbá fűtés mellett használati meleg vizet is előállítanak vele, a szakértők többsége a 24 kW-os gázkazán telepítése mellett érvel. Azt írják, hogy egy 150 négyzetméteres, 2,7 méter belmagasságú, vagyis 405 köbméteres ház kifűtéséhez a fenti, 40-es szorzót használva 16,2 wattnyi teljesítményre lenne szükség. Egy legfeljebb 24 kW-os kazánt a most hozzáférhető hirdetésekben 300 ezer forint alatt csak mutatóba lehet találni, a jellemző ársáv ennél néhány százezerrel magasabban húzódik, de van mindentudó berendezés másfél millióért is. (Nyilván minél jobb minőségű az új kazán, annál nagyobb megtakarítás érhető el vele.)
A Qjob honlapja szerint egy szabványos hatásfokú gázkazán telepítése tokkal-vonóval 559 ezer és 1,534 millió forint között mozog, egy lakás kapcsán pedig átlagosan 1,047 milliós kiadás merül fel. Maga a bekötés költsége 208–310 ezer forint. Az ár a márkától, a beszerelés bonyolultságától és az új egység hatásfokától függően változhat. A kiszállási díj 18 200 és 41 600 forint között mozog, alkatrészek nélkül. Táblázata alapján a kazánárak 230 ezer és 1,875 millió forint között mozognak, a feladatot két szakember egy nap alatt elvégzi, hacsak nincs szükség kiegészítő munkákra. Ám néha lehet.
Minél kevesebb átalakítás
Csere esetén célszerű ugyanolyan üzemanyag-rendszerű és teljesítményű új kazánt vásárolni, mint amilyen rendszerű a leváltandó, mert ez jár a legkevesebb átalakítással, többletköltséggel. Ellenkező esetben plusztervezésre, engedélyeztetésre és kivitelezési feladatokra van szükség. Ízelítő a többletmunkákból: csövezés a belső falakon, párásító, szűrő, kazántermosztát telepítése, elektromos és más csatlakozások gázvezetékhez, a gázcsövekhez való kiépítése, kéménynyílás és a szellőztetők, befúvó és visszatérő légcsatornák kiépítése. Számol kell a Qjob felsorolása szerint a régi kazán leszerelésének a költségével, ideértve a hulladékelhelyezés díjait és költségeit, továbbá a csőcsere és a szigetelés kiadásait. Ha első kazán telepítéséről van szó, és a házhoz nem vezet gázvezeték, akkor természetesen azt is ki kell építeni.
Pluszváltoztatás, pluszköltség
Ha az új kazán teljesítménye nem nagyobb a cserélendőnél, és nem is változtatunk meg semmit a gázvezetékekben és a rendszerben, akkor nincs szükség sem tervezésre, sem a terv engedélyezésére. Ám a szerelést ekkor is csak a gázszolgáltató által elfogadott, mestervizsgával rendelkező kivitelező végezheti – hívja fel a figyelmet az epuletmernok.hu összefoglalója. E kivitelező jelenti majd be a gázkészülék cseréjét, és ellenőrzi a szolgáltató nevében, hogy a kivitelezés megfelel-e a műszaki és biztonsági előírásoknak. A kazánhoz tartozó kéményt viszont a kéményseprőipari szolgáltató ellenőrzi. Ez az egyszerűsített csere tehát csak két szolgáltató bevonását igényli.
2016. július 1-je óta már csak legalább 86 százalékos szezonális hatásfokú gázkazán építhető be, ennek az elvárásnak pedig igen kevés kazán felel meg. Lényegében csak a kondenzációs kazánok. Emiatt a gázkazáncsere bonyolultabbá vált. Az epitomernok.hu elmagyarázza, hogy a kondenzációs kazán milyen fő vonalakban különbözik a hagyományostól. Egyrészt ez már zárt égésterű kazántípus, vagyis a kéménye nem egy nagy cső, amelyen az égéstermék, a füst és a pára távozik, hanem két olyan, amelyek egyikén beáramlik a friss, oxigénnel teli levegő, a másikon pedig távozik az égéstermék, a vízgőz. A kondenzációs technológia révén a készülék a távozó levegőben lévő hőenergiát is visszaforgatja a rendszerbe, így energiát spórol.
