Az energiabiztonság megteremtése, ennek részeként a nagyobb fokú energia-önellátás a célja a kormányinfón tegnap bejelentett válságintézkedéseknek. Némelyikük ellentmond a korábbi – ám a mostaninál kedvezőbb gazdasági körülményekben megfogalmazott – álláspontoknak, ilyen a lignitalapú energiatermelés felfuttatása, a gáztermelésnek eddig nem sok sikert hozó növelése vagy a néhány év múlva leállítandó Paksi Atomerőmű további életben tartása, bár ez utóbbiról már kijelentette a kormány, hogy támogatja.
Miközben kézenfekvő lépés a további gázimport-lehetőségek felkutatása – ehhez Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kap pénzt, paripát és fegyvert is –, az energiahordozók exporttilalmán sok kereskedő felszisszenhetett. A legnagyobb port azonban az az intézkedés kavarta, amely szerint az átlagosnál több áramot és gázt fogyasztó háztartások csak az átlagfelhasználás mértékéig maradnak jogosultak a befagyasztott hatósági áron való vételezésre, afölött a piaci árat kell megfizetniük.
Emberi léptékkel 102 évesek
Az elhangzottak szerint – a rendelet ugyanis még nem jelent meg a Magyar Közlönyben – meg kell növelni a hazai lignittermelést, és újraindítani a Mátrai Erőmű blokkjait. Tény, hogy az ország hatszáz évre elegendő lignitvagyona egyben az ország egyetlen saját, érdemi mennyiségű fosszilis energiahordozója. További, nagy súlyú hasznosítása azonban hatalmas ráfordítást igényel, és idővel szükség lesz a létesítmény egységei üzemidejének a meghosszabbítására is.
A múlt évi tervek szerint e blokkok az engedélyük 2025-ig termelnének, a bányák sorsáról pedig jövőre kellene dönteni. Ugyanakkor a társaság vezérigazgatója, Oravecz Zsolt tavaly azt mondta a VG-nek, hogy a létesítmény berendezései az üzemóra alapján emberi léptékkel 102 évesek, tartalékban lévő egységben pedig nem érdemes gondolkodni, mert olyan, hogy lezsírozott, újraindítható lignitblokk nem létezik, hiszen a vas elöregszik.
Ezzel egybecseng a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak (MEKH) a 2021-es hazai árampiacról készített tanulmányában olvasható megállapítás is. Eszerint tavaly tovább csökkent a Mátrai Erőmű termelése, és bár így is a második legnagyobb hazai energiatermelőről van szó, egységei amortizálódtak, és magas a karbantartási igényük.
A Mátra előtt álló, korábban tervezett feladatokat – és a várható költségeket is – erősen befolyásolja, hogy a megvalósításuk, illetve indításuk folytatódik-e a mostani döntések ellenére is. Az erőműtársaság telephelyén hulladékhasznosító, gázüzemű és megújuló alapú energiatermelő létesítmények épülnének, együtt mintegy 400 milliárd forintból. Az, hogy szükség lenne rájuk, kétségtelen. Ugyanakkor például az együtt 200 megawattnyi naperőművet éppen a felhagyandó, rekultiválandó bányák területén építenék meg.
Több gázt kell felhozni
A szerdai döntés szerint évi másfélről kétmilliárd köbméterre kell növelni a belföldi gáztermelést. Ezzel szemben a Mol már tavaly ősszel ott tartott, hogy annak érdekében is innovatív technológiák bevetésére készült, hogy fékezze hazai szénhidrogén-termelése csökkenését, erről Homonnay Ádám, a Mol Nyrt. kutatási és termelési igazgatója nyilatkozott lapunknak. Akkor azt mondta, hogy a fő trendek alapján a következő tíz évben évi egy számjegyű százalékos csökkenés várható. A kutatás mellett a régi mezőinken van a figyelmünk, arra törekszünk, hogy ezekből ismert és innovatív kihozataljavító eljárásokkal minél több szénhidrogént hozzunk fel– magyarázta.
A társaságnak mintegy ezer aktív szénhidrogénkútja van, de mivel a koncesszióinak a többsége 2025-ben kifut, elkezdte vizsgálni, hogy a régen lefúrt, több ezer szunnyadó kútból új technológiával, részben egy magyar találmánnyal mennyi állítható termelésbe.
Nem hagyományos ötlet
A Mol évek óta foglalkozik a nem hagyományos termeléssel is, ami a kabinet mostani döntésén túl azért is megemlítendő, mert Palkovics László technológiai és ipari miniszter már felvette az ilyen lelőhelyek kiaknázásának szükségességét, mondván, a tevékenység már gazdaságossá válhat a magasabb gázárak mellett. Mindazonáltal emlékezetes, hogy a TXM cég Makó térségében nem egyszerűen a költségek miatt hagyott fel a nem hagyományos gáz utáni kutatással, hanem mert a mintegy 6000 méter mélyen lévő gáz már olyan magas hőmérsékletű és nyomás alatt lévő szerkezetben van, hogy onnan nem nyerhető ki a polgári használatban hozzáférhető technológiákkal. Igaz, azóta a technológia fejlődhetett. A Molnak tavaly – lehet, hogy most is – Magyarországon egyetlen ilyen típusú termelő mezője volt, de a lehetségesnél jóval kevesebb gázt nyert ki belőle. Interjúnk készülése idején éppen azt mérlegelte, hogyan tehetné a termelést gazdaságossá.
Később menne nyugdíjba az atomerőmű
A kormány támogatja a Paksi Atomerőmű üzemidejének második meghosszabbítását is. A létesítmény egy ilyen hosszabbításon már átesett, annak alapján a blokkjai 2023 és 2037 között állnának le. Igaz, hogy a Paks II. Zrt. a pótlásukra építene két új, azoknál valamivel nagyobb összteljesítményű blokkot – pillanatnyilag a létesítési engedélyt várja –, de ezek teljesítménye nem lesz elég a növekvő kereslet kielégítésére és más, kiöregedő erőművek termelésének pótlására. Korábban a Paksi Atomerőmű második üzemidő-hosszabbítása ellen szólt, hogy épp a nukleáris egység fő eleme, a reaktortartály nem fiatalítható meg. Azóta az Roszatom egyik cége kifejlesztett egy megoldást, amellyel visszaállítható a reaktortartály eredeti állapota. Egy ilyen felújításnak nem akadálya az Oroszország elleni uniós embargó, mert nem vonatkozik a polgári célú nukleáris együttműködésekre. Magára az üzemidő-hosszabbításra való felkészülés azonban meglehetősen idő- és munkaigényes, de vélhetőleg még nincs késő.
