Nem ér el Magyarországig a zaporizzsjai atomerőmű lekapcsolásának hatása
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNincs hatása a magyarországi villamosenergia-ellátásra, a hazai import lehetőségére, de még az uniós energiabiztonságra sem annak, hogy a legnagyobb ukrán atomerőművet lekapcsolták az ország villamosenergia-rendszeréről (VER) a létesítmény közelében lévő hőerőműnél keletkezett tűz miatt.
Azért nincs következménye, mert Magyarország korábbi ukrajnai árambehozatala szünetel azóta, hogy az ukrán áramrendszer néhány hónapja rácsatlakozott az európai ENTSO-E hálózatra. Azóta a kereskedelmi forgalom műszaki előkészületei, tesztjei folynak. Ami áramlás mégis látható a Mavir honlapján, az csak a mérések jele, és az „elektronok kóborlása”, de üzleti megállapodás nem áll mögöttük.
Ukrajna azonban most is kérhetne Magyarországról segítségként villamos energiát, de a VG információi szerint erre nemigen volt példa.
Műszaki biztonsági kockázat sincs, mert a VER gyakorlatilag automatikusan reagált az ukrajnai zaporizzsjai eseményre.
Pedig jól jönne az olcsó ukrán áram
Előzőleg – sok éven át – a magyarországi VER-rel szinkron üzemben működő burstini erőműből érkezett áram. Távolabbi ukrajnai létesítményekből, így az atomerőművekből nem, ezekből majd az említett tesztek lezárulása után várható. Mindazonáltal a nyilvános adatok szerint Ukrajna most is ad el villamos energiát Romániába – 125 megawatt teljesítménnyel – és Lengyelországba – 210 megawatt teljesítménnyel –, de Magyarország mellett és Szlovákiába sem – hívta fel a VG figyelmét piaci forrásunk, aki úgy tudja, ettől függetlenül keleti szomszédunknak van szlovákiai kivitele.
Jó lenne egyébként, ha a magyar piacra is érkezne ukrán áram, mert az ottani, hatósági áras termék sokkal olcsóbb a hazai versenypiacon megawattóránként 600-700 euróért kapható terméknél.
Nem ez az esemény drágítja az áramot
Az atomerőmű kiesése nem emeli az áram európai árát, mert azt már egy ideje egyedül a gáz ára határozza meg. Az viszont az egekben van. Így nem érződik a feltételezhető árhatás Magyarországon sem, hiszen a hazai árampiac része az európainak az elmúlt években létrejött piacösszekapcsolás (market coupling) révén. Az európai árakra elsődlegesen a hollandiai TTF gázártőzsde jegyzései hatnak. Téli gázhiánytól azonban úgy tűnik, nem kell tartani Magyarországon, jelenleg is négy szomszédos országon át érkezik az import: Ausztria, Románia, Horvátország és a fő behozatali irány, Szerbia felől. Azonban a téli gáz még a mostaninál is drágább lehet.
A szombati szállításra megawattóránként 303 euróért kereskednek a gázzal az európai irányadó TTF-en, csütörtökön a hazai CEEGEX-en a záróár 310 euró volt. Egy hónapja, július 27-én még 199 euróba került a gáz a tőzsdén, egy éve pedig 45 euróba.
Persze, a Szerbiába tartó Déli Áramlat bolgár–török határösszekötő vezetékének kapacitását egyedül a Gazprom kötötte le, vagyis ezen az útvonalon vagy orosz gáz érkezhet, vagy semmilyen. (Bár e két gázrendszer irányítója állítólag októberi határkapacitás aukcióra készül, nem tudni, mi lesz belőle a feszültté vált bolgár–orosz viszonnyal a háttérben.)
