A dán hatóságok hétfőn arra kérték a hajókat, hogy kerüljék el öt tengeri mérföldes körzetben a Bornholm-sziget környékét, miután az éjszaka gázszivárgás történt a Balti-tengerbe torkolló, elvileg nem működtetett, orosz tulajdonú Északi Áramlat 2. vezetékből.
A német kormány közölte, hogy kapcsolatban áll a dán hatóságokkal, és együttműködik a helyi bűnüldöző szervekkel, hogy kiderítsék, mi okozta a nyomás hirtelen zuhanását a vezetékben. A dán energiaügyi minisztérium nem kívánt nyilatkozni – számolt be az Euronews.next.
A vezeték tulajdonosa, a Gazprom az AFP hírügynökség megkeresésére megerősítette, hogy valóban történt szivárgás a víz alatti vezetéken. A szivárgást a dán Bornholm szigetétől mintegy 20 kilométerre délkeletre észlelték, közvetlenül a dán felségvizeken kívül, és az ország hatósága szerint veszélyes lehetett a tengeri forgalomra.
Az Északi Áramlat 2. üzemeltetője arról számolt be, hogy a nyomás a csővezetékben – amelynek belsejében volt némi gáz, annak ellenére, hogy soha nem állt üzembe – egyik napról a másikra 105-ről 7 barra csökkent.
A német gazdasági minisztérium még az incidens dán oldali bejelentése előtt közölte, hogy vizsgálja az Északi Áramlat 2. vezeték „gyors és váratlan nyomásesését”.
A nyomásesést hétfő este észlelték a vezeték svájci székhelyű üzemeltetője szerint, a német, dán, svéd és orosz tengerészeti hatóságokat pedig azonnal értesítették.
Németország idén február végén jelentette be, hogy a szövetségi kormány azonnali hatállyal felfüggeszti az Északi Áramlat 2. földgázvezeték üzembe helyezésének folyamatát, válaszul arra, hogy Oroszország a nemzetközi jog súlyos megsértésével elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadár területek függetlenségét.
A Balti-tenger alatt lefektetett Északi Áramlat 2. közvetlenül, Ukrajna megkerülésével köti össze Oroszországot Németországgal, és évi 55 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas.
