Másfél millió magyar lakóház, illetve kis- és közepes vállalkozás energetikai korszerűsítésére dolgoztak ki komplex megoldást a Virtuális erőmű program (VEP) szakemberei a közleményük szerint, amely a kezdeményezést Magyarország legnagyobb energiahatékonysági programjának nevezi.
Jelentősen csökkenhet a rezsi
Az Új nemzeti fenntarthatósági rezsicsökkentési program (ÚNFRP) a legkorszerűtlenebb lakóingatlanok és gazdasági épületek esetében önerő nélkül tenné lehetővé a legfontosabb energiahatékonysági beruházások – szigetelés, fűtéstechnológia-váltás – gyors elvégzését.
A megtakarított energiaköltségből finanszírozott beruházások azonnali, 30-40 százalékos rezsicsökkentést eredményeznének a tulajdonosoknak a jelenlegi, pénzügyi szempontból kritikus időszakban, mindeközben az állam is évi százmilliárd forintos költségvetési megtakarítást érhetne el.
A nemzetközi stratégiai tanácsadó cégek szakértőivel és energiaauditorokkal kidolgozott program gazdasági hatása az építőipari beruházásokon keresztül több ezermilliárd forintot tenne ki.
Régi épületek, korszerűtlen energiarendszerekkel
A magyar a lakosság és a kkv-k energiafelhasználása nemzetközi összevetésben kimagasló, 40 százalékkal több energiát fogyasztunk, mint a nyugat-európai átlag. Ennek egyik oka, hogy Magyarországon mintegy másfél millió energetikai szempontból teljesen elavult – szigeteletlen és korszerűtlen fűtési rendszerrel ellátott – lakóingatlan van, ezek túlnyomó többsége a kétezres évek előtt épült, klasszikus, 80-90 négyzetméteres Kádár-kocka, vagy hasonló kertes családi ház. Az ilyen típusú ingatlanokban élők a legnagyobb vesztesei az energiaválságnak, rezsiköltségeik az elmúlt évhez képest a többszörösükre nőttek.
Egy gázkonvektorral fűtött, 90 négyzetméteres, szigeteletlen lakóház rezsije még a korábbi fogyasztás visszafogása mellett is meghaladhatja az évi kétmillió forintot, az ennél nagyobb, kétszintes kertes házaké pedig korszerűsítés nélkül az évi 3,5 millió forintot is elérheti.
A háztartásoknál is drasztikusabb áremelkedést kénytelen kigazdálkodni az a több ezer mikro-, kis- és közepes vállalkozás, amely szintén korszerűtlen bérleményekben, gazdasági épületekben végzi a tevékenységét.
Az ÚNFRP – amelyet már be is terjesztettek a kormányzatnak – lényege, hogy az ingatlanok korszerűsítéséhez szükséges beruházást a tetemes, ingatlanonként akár 50-65 százalékos energiamegtakarításból fedezi.
A VEP szakemberei a vállalati szegmensben bevett Esco-finanszírozási modellt fejlesztették úgy tovább, hogy a lakossági és kisebb kkv-s beruházások esetén is megtérülő legyen a jelenlegi helyzetben.
Az Esco- – Energy Serving Company – cégek energiamegtakarításból megtérülő beruházásokat valósítanak meg vállalkozások vagy magánberuházók részére, jellemzően átvállalva az energiahatékonysági beruházás kivitelezését és finanszírozását.
Évi 150 ezer ingatlant korszerűsítenének önerő nélkül
Az ÚNFRP nagy előnye, hogy a háztartásnak vagy kisvállalkozásnak nincs szüksége több millió forintos önerőre ahhoz, hogy a beruházást finanszírozza, az energiamegtakarítás nagy részét pedig az első két évben azonnal élvezheti, így 30-40 százalékkal csökken a rezsije.
A programban a háztartás vagy vállalkozás nem egy hitelintézettel áll kapcsolatban, hanem az ilyen beruházások megvalósításában nagy gyakorlattal rendelkező Esco-céggel, amelyik fizeti a beruházás önerejét, megtervezi és megszervezi a kivitelezést, valamint biztosítja a megfelelő műszaki megoldások telepítését a végfogyasztó számára. A bank pedig kamattámogatott hitelt nyújt az Escónak a beruházásra. A fogyasztónak a futamidő első két évében csak az energiamegtakarítás 20 százalékával kell törlesztenie, majd a harmadik évtől ugyanannyi rezsit fizet, mint a beruházás előtt, a futamidő végén pedig már drasztikusan csökken a rezsije.
A mintamodellben egy átlagos, 90 négyzetméteres háztartás nyolc-tíz év alatt „törleszti’ vissza a beruházást a csökkenő rezsiből, kkv-k esetében ez lényegesen kevesebb, mindössze öt-hét év.
A tulajdonosoknak ezt követően éves szinten akár 50 százalékkal is csökkenhetnek az energiára fordított kiadásaik.
Van egy minimum- és egy optimumberuházás
A program kidolgozása során többfajta épülettipológiát is megvizsgáltak, mert 2-4 millió forint rezsiköltség sokféle épületen jelentkezhet, más-más energiafogyasztási profil mellett. A VEP szakemberei kétféle beruházástípust definiáltak. Egy úgynevezett minimumberuházást, amely esetében a legköltséghatékonyabb, csak és kizárólag a földgázfogyasztást érintő technológia telepítését vették figyelembe. Ez magában foglalja a födém-, homlokzat- és lábazatszigetelést, a nyílászárócserét és a hatékonyabb, legalább zárt égésterű kazán beépítését. Ezzel 50–65 százalék közötti megtakarítást lehet elérni, épülettípus és kiinduló technológia (például konvektor vagy gázkazán) függvényében. Az optimumberuházás ezt egészíti ki a villamosenergia-fogyasztást lefedő napelem-beruházással.
A VEP szakemberei szerint évente 100-150 ezer ingatlan újulhatna meg a modellben, egy évtized alatt pedig a teljesen elavult lakóingatlan-állomány. Ennek éves kivitelezési-beruházási összege mintegy 800-1500 milliárd forint lenne.
A program nemzetgazdasági jelentősége Paks II.-t többszörösen meghaladja, hiszen hazai pénzügyi szereplők bevonásával és alapvetően piaci források mozgósításával, akár költségvetési kiadás nélkül, több ezermilliárd forintnyi, elsősorban hazai vállalkozások által megvalósított építőipari beruházást generálhat a következő években
– hangsúlyozza Molnár Ferenc, a VEP tulajdonosa.
A VEP nemzetközi stratégiai tanácsadói kompetenciát és energiaauditort is bevont a modellezéshez, és kifejezetten célja volt bemutatni, hogy az állam számára éves szinten sok százmilliárd forint költségvetési-gazdasági előnyökkel járna a program elindítása.
Költségvetési rezsitámogatás: százmilliárdokat takaríthat meg az állam
„Az államtól nem plusz költségvetési forrást kérünk, hanem hogy azt az összeget, amelyet a korszerűtlen ingatlanok esetében rezsiár-támogatásra fordít, és a korszerűsítés révén megtakarít, csoportosítsa át kamattámogatásra és állami hitelgaranciára” – mondja Molnár Ferenc. A program jövőre indulna, támogatóként már megnyerték a világ egyik vezető építőanyag-gyártóját, a Saint-Gobaint. A vállalat a teljes kivitelezői és gyártópiacot képes megszervezni, és a modellt nemzetközileg szeretné alkalmazni, elsősorban Kelet-Közép-Európában.
| A Virtuális erőmű program Kelet-Közép-Európa legnagyobb zöldenergetikai programja, az Európai Bizottság által díjazott fenntarthatósági kezdeményezés. A VEP fenntarthatósági programjaiban eddig több mint 11 ezer magyar vállalat, 400 ezer diák és több száz önkormányzat, intézmény, valamint lakossági partner vett részt. Ennek köszönhetően a VEP 2021-re a második legnagyobb erőművé vált Magyarországon, és ma már mintegy 1000 megawatt electric soha meg nem termelt energiával és hazánk szén-dioxid-kibocsátásának 15 százalékával rendelkezik. |
