Az Európai Bizottság és az az elmúlt év szankciós politikájában nem foglalkozott a számokkal, a szakmai figyelmeztetéseket folyamatosan figyelmen kívül hagyják – mondta Tóth Máté energiajogász az M1 esti híradójában.
A szakértőt a vasárnap életbe lépő újabb brüsszeli szankciós csomagról kérdezték, amelynek értelmében orosz eredetű feldolgozott kőolajtermékek (például benzin, dízel) behozatala és reexportja a jövőben nem engedélyezett a kontinensen.
Tóth Máté szerint 20-25 millió tonna dízel fog hiányozni az újabb szankció miatt a nyugat-európai piacról, és nagyjából napi egymillió hordó dízel behozatalára szorulhat Nyugat-Európa.
Ezeket a szakmai számokat viszont nem veszik különösebben figyelembe Brüsszelben – mondta, megjegyezve, arra is Magyarország és a régió diplomáciája figyelmeztetett, hogy a különböző finomítók közötti munkamegosztás is ellehetetlenülne az új szankció nyomán. Mint mondta, Magyarország fontos mentességet ért el a kérdésben, ezért a régió ellátása nem fog sérülni.
Megjegyezte: Nyugat-Európában azonban a dízel hiánya össze fog adódni a december óta tapasztalható nyersolaj-hiánnyal.
Szólt arról is, hogy nincs olyan váltógazdaság, amely egy az egyben ki tudja váltani mind az orosz nyersolajat, mind pedig a feldolgozott olajtermékeket. Ennek következménye, hogy Kína, India és több másik ország már bejelentkezett az orosz olajra és a feldolgozott olajtermékeknek a további értékesítésére – tette hozzá.
Kiemelte: ezzel Európa szempontjából az a probléma, hogy a közvetítők megdrágítják és meghosszabbítják a szállítási útvonalakat. Jelezte: a meghosszabbított, megkettőzött értékesítési láncon ugyanúgy orosz molekula érkezik majd Európába, csak kínai meg indiai közvetítéssel.
