Százmilliárdokat költ majd el a Mavir, a napelemesek már várják

Jóváhagyta a magyar villamosenergia-rendszer hálózatfejlesztési tervét (HFT) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A Mavir Zrt. által benyújtott dokumentum a többi hálózati engedélyessel együttműködésben készült. A társaság a következő négy évben a korábbi éves ráfordítás sokszorosából összesen több mint 400 milliárd forintba kerülő korszerűsítést, kapacitásbővítést és rekonstrukciót tervez. A beruházások elősegítik, hogy a hálózat lépést tartson a fogyasztás várható növekedésével és az erőteljes naperőmű-építési hullámmal – írja közleményében a rendszerirányító.

Kiszolgálhatóvá válnak az új, nagyfogyasztói és napelemes csatlakozási igények 

A meglévő alállomások bővítése mellett több telephelyen, például Pécsett, Hévízen, Szabolcsbákán, Perkátán, újabb transzformátorok beépítésére volt, illetve van szükség az adott térségek ellátásbiztonságának fenntartása érdekében. A teljesítménynövelés révén kiszolgálhatóvá válik az újabb felhasználók jelentős energiaigénye, valamint a helyi, és elsősorban napelemes erőművi fejlesztések csatlakozási igénye. A Mavir át kívánja építeni az albertirsai és a martonvásári alállomást, ezeken környezetvédelmi okokból kiváltja majd a kiemelten üvegházhatású SF6 gázzal működő megszakítókat. Több új kapcsolóállomás és két jelentősebb új alállomás is épül, főként az ipari napelemparkok minél gyorsabb csatlakoztathatósága érdekében. A magyarországi villamosenergia-rendszerben jelenleg 4000 megawattnyi ipari és háztartási napenergia-kapacitás üzemel. Ez a nyilatkoztatási eljárás most lezárult első köre alapján további 5000 megawattnyi kapacitással bővülhet 2027-ig. A napelemes termelőkapacitásokkal így az eredetileg 2030-ra tervezett célt jóval korábban, már 2025-ig elérjük, a következő évtized elejére pedig akár kétszeresen meg is haladhatjuk.

Bővülő nemzetközi összeköttetések

Több nemzetközi kapcsolat bővítése is szerepel a 2030-ig szóló tervekben, ilyen a Békéscsaba és a romániai Nadab közötti, ugyancsak 400 kilovoltos távvezeték bővítése a második rendszer kialakításával, a Sándorfalva és Subotica közti második 400 kilovoltos távvezeték 2028-ig, illetve a Józsa és Nagyvárad közötti 400 kilovoltos távvezeték megépítése 2030-ig.

Zajlik két jelentősebb, az Európai Unió és a magyar kormány által a helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) keretéből támogatott program is. A kerepesi alállomás bővítése részben a főváros ellátásbiztonságának megerősítését szolgálja. Az átviteli hálózat egyes szakaszainak fejlesztése keretében több mint 500 kilométer hosszban sodronycsere van tervben a terhelhetőség növelése érdekében, továbbá húsz 400 kilovoltos alállomás fejlesztése 2024 végéig. A magyar villamosenergia-rendszerben zajló átalakulás, a decentralizált termelés gyors felfutása az ellátásbiztonság folyamatos fenntartása mellett minden korábbinál gyorsabb reakcióképességet követel a hálózati engedélyesektől.