Miután az uniós energetikai forrásokhoz való hozzáférés egyik feltétele a szélerőművek engedélyezése, a kormány megállapodott az Európai Bizottsággal. Amit vállaltunk, azt teljesítjük – így jelentette be Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón, hogy hosszú tilalmat követően Magyarországon is zöld utat kap a szélparkok telepítése.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter közlése kétségkívül mérföldkő. Magyarországon egy 2016-os kormányrendelet értelmében ugyanis nem engedélyezett szélfarmot telepíteni a lakott területtől számított 12 kilométeres védőtávolságon belül. Ez a kikötés azt jelenti, hogy
lényegében nincs olyan pont Magyarországon, ahol szélerőművet lehet felállítani.
Ez azonban már csak néhány hétig marad így, mivel március 31-ig a kormányzat úgy módosítja a vonatkozó szabályozást, hogy a 12 kilométeres (Gulyás Gergely 8 kilométert mondott) tilalmi zónát 1-1,5-re csökkentik. Ez pedig kitárja a kaput a szélenergetikai piac befektetői előtt.
Marad azonban kikötés. Ilyen például, hogy csak abban az esetben kezdődhet meg a szélfarmtelepítés, ha az érintett önkormányzatok ebbe belegyeznek. Ellenkező esetben az adott projekt nem lehetséges. Ez helyes iránynak tűnik, mivel a kétségtelen előnyük (zöldenergia termelése) mellett több érv szól a szélerőművek ellen. Ilyen
- a zajszennyezés
- a tájképvédelem,
- illetve az, hogy a szélmalmok súlyos károkat okoznak a madárállományban.
A kormány ezekkel tisztában van, főképp ezek miatt is blokkolta eddig a szélparkok felfutását. Csakhogy Gulyás Gergely arra is rámutatott, hogy az Európai Bizottság ebben a kérdésben nem a jogból következő jogkövetkezményeket állapított meg. Azaz úgy kötötte a szélerőművek engedélyezéséhez az energetikai források lehívásának lehetőségét, hogy erre nincs az uniós jogból levezethető mandátuma. Ettől függetlenül a bizottság olyan pozícióban van, hogy érvényesíteni tudta az akaratát, így Magyarországon ismét adott lesz az elvi lehetőség ahhoz, hogy szélparkok épüljenek.
