Magyarország az európai élmezőnybe tartozik abból a szempontból, hogy áramellátása mennyiben függ az importtól. Már csak ezért sem mindegy, hogy a térségben hol és mikor épülnek olyan erőművek, amelyek besegíthetnek a hazai ellátásba. Összesen tizenegy európai ország nettó villamosenergia-felhasználása volt nagyobb a saját termelésénél 2021-ben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kiadványa szerint. Ám ezen belül Magyarország 21,6 százalékos kitettségénél csak a hazai áramellátás szempontjából nem mérvadó Litvániáé és Luxemburgé nagyobb (152,9, illetve 243,5 százalék).
Fotó: Pallava Bagla / Corbis via Getty Images
Bár Magyarország is készül, miután két új nukleáris és három gázüzemű blokk építése van terítéken együtt 4050 megawattos beépített teljesítménnyel, ezekre még várni kell, közben pedig a már folyó és a tervezett ipari beruházásoknak számottevő, és jó eséllyel az új blokkok átadása előtt megjelenő pluszenergiaigénye lesz. (Igaz, hogy a tervek szerint újból meg fogják hosszabbítani a Paksi Atomerőmű üzemidejét, de a 2000 megawattos létesítmény termelése értelemszerűen nem pluszként jelentkezik a rendszerben, hanem a többlépcsős csökkenés késleltetéseként.) Rövid távon biztos növekménynek a bővülő, de ingadozva produkáló megújulókapacitások és a nagyobb behozatal számítanak.
Szlovákia: még egy kis nukleáris energia
Az Euractive februári híre szerint Szlovákia mérlegeli egy új atomreaktor építését a bohunicei létesítménye telephelyén, mert az országban folyó, illetve tervezett energiaigényes beruházások – például az új Volvo-gyár vagy a U.S. Steel két új kassai kohója, és esetleg egy gigaméretű akkumulátorgyár – miatt több áramra lesz szüksége. Ráadásul a bohunicei erőmű üzemideje 2040 után lejár. A részben állami tulajdonú szlovák állami energiatársaság már be is adta az új atomblokkra vonatkozó kérelmét a helyi energiahatóságnak. Egyes szakértők azonban azzal érvelnek, hogy a növekvő súlyú, megújulóalapú áramtermelés kezeléséhez az egyébként stabilan termelő nukleáris egységek helyett jobban szabályozható, rugalmasabban működő megoldást kellene választani. Így látja Ján Mazánik, a szlovákiai atomerőműveket ellenőrző Slovenské Elektrárne a.s. termelésének optimalizálásáért felelős vezetője is.
Az idén egyébként már üzembe helyezték a mohi atomerőmű harmadik blokkját, jövőre pedig sor kerülhet a negyedikre is.
Szlovákia már az elmúlt években is nettó áramexportőr volt, ez a pozíciója tehát tovább erősödik.
Románia: energiatermelés hidrogénnel
A romániai állami Romgaz egy 430 megawattos kombinált ciklusú gázturbinás egység (CCGT) építéséről határozott, a technológiát a GE szállítja. Az 56,42 százalékos hatásfokú létesítmény Maros megyében létesül, a régi hőerőmű helyén.
Ezenfelül – írta nemrég az Enerdata.net – az iraki Mass Group Holding (MGH) több mint egymilliárd euróból átalakítaná a Déva melletti Mintia széntüzelésű hőerőművet egy másfél gigawattos (három paksi blokknyi) áramtermelő erőművé, amelyet gázzal és hidrogénnel táplálnának. A projekt első lépcsője két évig tartana, a teljes beruházás pedig három hónapig. Az iraki cég tavaly decemberben vette meg a Mintiát 91,2 millió euróért. A román kormány 2022 júniusában jelentette be, hogy 2030-ig kivezeti a szénalapú energiatermelést, két évvel hamarabb az eredetileg tervezettnél. Egy két hete született romániai törvény szerint
az ország kormánya támogatja a Nuclearelectrica társaság azon tervét, hogy megépüljön a csernavodai atomerőmű 3. és 4. blokkja.
A két egység együtt évi 10 terawattóra áramot tud majd termelni. A 3. blokk kereskedelmi üzeme 2030-ban indulna, a negyediké egy évre rá. Az amerikai Eximtől az előkészítés szakaszában 50 millió dolláros hitelt remél a román állami vállalat, a kivitelezés során pedig hárommilliárdot – írja a World Nuclear News.
Moldova: két újabb gázblokk
Moldovában kihirdették két 55 megawattosos gázerőmű tervezésének és a 2025-ben be is fejezendő kivitelezésének a pályázatát.
Lengyelország: többféle atomerőmű is jöhet
A lengyel Polskie Elektrownie Jadrowe (PEJ) bő egy éve állapodott meg a Westinghouse-szal arról, hogy partnere hat, amerikai technológiájú AP 1000-es, nyomottvizes technológiájú reaktort telepít számára Pomerániában, 6 és 9 gigawatt közötti teljes beépített teljesítménnyel. Lengyelország első atomerőműve első egységének átadása 2032-ben vagy 2033-ban várható, az összesé pedig 2040-ig – írja a Powermag. Mellesleg Lengyelország most is kényelmesen kevesebb áramot használ fel, mint amennyit termel, de új erőművekre van szüksége a szenes erőművek leváltásához.
Így azután más atomerőművekben is gondolkodik. Két lengyel vállalat, a széntüzelésű erőműveket működtető lengyel ZE PAK magántársaság, valamint a legnagyobb lengyel állami közműszolgáltató és energiatermelő, a Polska Grupa Energetyczna szándéknyilatkozatot írt alá a dél-koreai Korea Hydro & Nuclear Powerrel egy közép-lengyelországi atomerőműprojektben való együttműködésről. Az erőmű Patnowban, egy korábbi széntüzelésű erőmű telephelyén épülne, koreai tervezésű APR1400 reaktorokkal. A ZE PAK az elmúlt években már több szénerőművet bezárt.
Ha pedig ez még nem lenne elég, a lengyel állami Industria csoport a közelmúltban kis moduláris reaktorokat (SMR) rendelt a Rolls-Royce SMR-től,
hogy az áramukkal hidrogént termeljen. Évi legalább 50 ezer tonnát állítana elő kis szén-dioxid-kibocsátás mellett. Három SMR telepítéséről van szó, ezek egyúttal 8 gigawattnyi, dél-lengyelországi szénerőmű energiatermelését válthatnák ki 2030-ig.
Vannak kisebb lengyel projektek is, például az Orlen csoporthoz tartozó Polish Energa Operator egy 50 megawattos (vélhetőleg gázüzemű) egységet építene a közép-lengyelországi Machnacz falu mellett, kifejezetten a közeli Brzeska gazdasági övezet áramellátására.
Ausztria: vízerőműből sose elég
A vízerőművekkel jól ellátott Ausztria jelenleg is megújuló projektekben erősít. Az állami Verbund a következő két évben például 3 milliárd eurót szán bel- és külföldön vízerőművek létesítésére, hogy az áramukkal zöldhidrogént állítson elő. Igaz, tavaly arról állapodott meg a kormányával, hogy ha nem érkezik elég orosz gáz, akkor a gázüzemű erőműveit átalakítja széntüzelésűre.
Fotó: Frank Bienewald / LightRocket via Getty Images
Bulgária: ha már úgyis süt a nap, és ott folyik a Duna…
Osztrák tulajdonban és kivitelezésben egy hatalmas, 160 megawattos naperőmű építésére készül Bulgária Plovdiv közelében. Román partnerségben épül majd két vízerőmű is a Dunán a következő négy-öt évben. A kivitelező a romániai Hidroelectrica lesz. Az egyik erőművet 840 megawattosra tervezik, ennek már elkészült a megvalósíthatósági tanulmánya, és évi 4,4 terawattóra áramot várnak tőle. A másik tanulmányon még dolgoznak. Bulgáriában 2030-ig összesen 870 megawattnyi vízerőművet szeretnének üzembe helyezni, 2050-ig pedig már 1,27 gigawattnyit.
Bulgáriában is az atomerőmű a hab a tortán: az ország energiastratégiája szerint a kozloduji telephelyen négy, a belenein pedig két új reaktornak kell épülnie.
A bolgárok meg kívánják tartani áramexportőri pozíciójukat, amiből tavaly a World Nuclear News szerint mintegy 3 milliárd eurós bevételük származott. Az első négy reaktorra azért van szükségük, hogy fennmaradjon az áramtermelés jelenlegi szintje a meglévő két reaktor leszerelése után is. A stratégia a szénerőművek használatával is számol egészen 2030-ig, a teljes kibocsátásmentesség pedig csak 2038-as cél.
A bulgáriai szélerőművek kapacitását 030-ig 7 gigawattra, a szélét 12 gigawattra növelnék, a 2050-es terv pedig már 12 gigawatt nap és 4 gigawatt szél. Ezenfelül jönnének az említett vízerőművek, amelyeknek 2050-re el kell érniük az 1270 megawattos együttes kapacitást. Növelni kívánják tovább a hidrogéntermelést, csökkenteni a gázimportot, 2030-ig létesítenének 6000 megawattnyi energiatárolót, amelyet 2050 1,5 gigawattos szezonális tárolóra bővítenének. Egyúttal felújítanák az átviteli hálózatot mintegy 2000 kilométeren.
Szerbia: atomálom, szénvalóság
Szerbiából naperőművek sorának építéséről érkezik hír, legutóbb egy 10 megawattosról Szabadka mellett, egy éve pedig egy majdnem ekkoráról, Temerin közelében. Két éve felmerült, hogy jól jönne egy atomerőmű is a nagy súllyal szénerőműveket használó országban. Tavaly már mérlegelték is néhány kis moduláros reaktor beszerzését a Balkangreenenergynews.com szerint, ám közben kínaiak építenek Szerbiában szénerőművet.
Az idén azonban áttörés várható az EBRD honlapja szerint: a bank meghitelezi a szerb állami EPS közműtársaság naperőmű- és szélerőmű-beruházásait. Az EBRD tavaly 650 millió eurót vitt Szerbiába, összesen pedig már majdnem 8 milliárdot. Ezzel a kormány azon terveit támogatja, amelyek a szén 2050-ig történő kivezetését és az energiaátmenetet célozzák.
Csehország: jöhet kicsi is, nagy is
Szeptemberre várható a Dukovany atomerőmű új reaktorára kiírt pályázat értékelése. A három előzetes ajánlatot a Westinghouse, az EDF és a KHNP adta be. Az ajánlatok 1000, 1400 és 1200 megawattos egységekre szólnak. Mindhárom nyomottvizes megoldás. Néhány napja jelentették be, hogy az amerikai Westinghouse Electric Company nyerte meg azt a pályázatot, amelyet a CEZ a Dukovanyban működő, VVER-440-es, nyomottvizes reaktor üzemanyaggal való ellátására írt ki. A szállítások 2024-ben indulnak, a szerződés hét évre szól.
A Rolls-Royce a cseh áramtermelésben is megvetné a lábát a honlapja szerint. Mint írja, 2030 elejére az általa gyártott SMR-ek is működnének az országban. A cseh CEZ-zel erről történt januári egyeztetést egy 2020-as együttműködési megállapodás alapozta meg. Az angol cég felkereste a Skoda JS és a Doosan Skoda Power helyi gyárait Pilsenben.
