Körbeépítik Magyarországot erőművekkel

Magyarország az európai élmezőnybe tartozik abból a szempontból, hogy áramellátása mennyiben függ az importtól. Már csak ezért sem mindegy, hogy a térségben hol és mikor épülnek olyan erőművek, amelyek besegíthetnek a hazai ellátásba. Összesen tizenegy európai ország nettó villamosenergia-felhasználása volt nagyobb a saját termelésénél 2021-ben a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) kiadványa szerint. Ám ezen belül Magyarország 21,6 százalékos kitettségénél csak a hazai áramellátás szempontjából nem mérvadó Litvániáé és Luxemburgé nagyobb (152,9, illetve 243,5 százalék).

Bár Magyarország is készül, miután két új nukleáris és három gázüzemű blokk építése van terítéken együtt 4050 megawattos beépített teljesítménnyel, ezekre még várni kell, közben pedig a már folyó és a tervezett ipari beruházásoknak számottevő, és jó eséllyel az új blokkok átadása előtt megjelenő pluszenergiaigénye lesz. (Igaz, hogy a tervek szerint újból meg fogják hosszabbítani a Paksi Atomerőmű üzemidejét, de a 2000 megawattos létesítmény termelése értelemszerűen nem pluszként jelentkezik a rendszerben, hanem a többlépcsős csökkenés késleltetéseként.) Rövid távon biztos növekménynek a bővülő, de ingadozva produkáló megújulókapacitások és a nagyobb behozatal számítanak. 

Szlovákia: még egy kis nukleáris energia

Az Euractive februári híre szerint Szlovákia mérlegeli egy új atomreaktor építését a bohunicei létesítménye telephelyén, mert az országban folyó, illetve tervezett energiaigényes beruházások – például az új Volvo-gyár vagy a U.S. Steel két új kassai kohója, és esetleg egy gigaméretű akkumulátorgyár – miatt több áramra lesz szüksége. Ráadásul a bohunicei erőmű üzemideje 2040 után lejár. A részben állami tulajdonú szlovák állami energiatársaság már be is adta az új atomblokkra vonatkozó kérelmét a helyi energiahatóságnak. Egyes szakértők azonban azzal érvelnek, hogy a növekvő súlyú, megújulóalapú áramtermelés kezeléséhez az egyébként stabilan termelő nukleáris egységek helyett jobban szabályozható, rugalmasabban működő megoldást kellene választani. Így látja Ján Mazánik, a szlovákiai atomerőműveket ellenőrző Slovenské Elektrárne a.s. termelésének optimalizálásáért felelős vezetője is. 

Szlovákia már az elmúlt években is nettó áramexportőr volt, ez a pozíciója tehát tovább erősödik.

Románia: energiatermelés hidrogénnel

A romániai állami Romgaz egy 430 megawattos kombinált ciklusú gázturbinás egység (CCGT) építéséről határozott, a technológiát a GE szállítja. Az 56,42 százalékos hatásfokú létesítmény Maros megyében létesül, a régi hőerőmű helyén.  

Ezenfelül – írta nemrég az Enerdata.net – az iraki Mass Group Holding (MGH) több mint egymilliárd euróból átalakítaná a Déva melletti Mintia széntüzelésű hőerőművet egy másfél gigawattos (három paksi blokknyi) áramtermelő erőművé, amelyet gázzal és hidrogénnel táplálnának. A projekt első lépcsője két évig tartana, a teljes beruházás pedig három hónapig. Az iraki cég tavaly decemberben vette meg a Mintiát 91,2 millió euróért. A román kormány 2022 júniusában jelentette be, hogy 2030-ig kivezeti a szénalapú energiatermelést, két évvel hamarabb az eredetileg tervezettnél. Egy két hete született romániai törvény szerint 

A két egység együtt évi 10 terawattóra áramot tud majd termelni. A 3. blokk kereskedelmi üzeme 2030-ban indulna, a negyediké egy évre rá. Az amerikai Eximtől az előkészítés szakaszában 50 millió dolláros hitelt remél a román állami vállalat, a kivitelezés során pedig hárommilliárdot – írja a World Nuclear News.

Moldova: két újabb gázblokk

Moldovában kihirdették két 55 megawattosos gázerőmű tervezésének és a 2025-ben be is fejezendő kivitelezésének a pályázatát.  

Lengyelország: többféle atomerőmű is jöhet

A lengyel Polskie Elektrownie Jadrowe (PEJ) bő egy éve állapodott meg a Westinghouse-szal arról, hogy partnere hat, amerikai technológiájú AP 1000-es, nyomottvizes technológiájú reaktort telepít számára Pomerániában, 6 és 9 gigawatt közötti teljes beépített teljesítménnyel. Lengyelország első atomerőműve első egységének átadása 2032-ben vagy 2033-ban várható, az összesé pedig 2040-ig – írja a Powermag. Mellesleg Lengyelország most is kényelmesen kevesebb áramot használ fel, mint amennyit termel, de új erőművekre van szüksége a szenes erőművek leváltásához. 

Így azután más atomerőművekben is gondolkodik. Két lengyel vállalat, a széntüzelésű erőműveket működtető lengyel ZE PAK magántársaság, valamint a legnagyobb lengyel állami közműszolgáltató és energiatermelő, a Polska Grupa Energetyczna szándéknyilatkozatot írt alá a dél-koreai Korea Hydro & Nuclear Powerrel egy közép-lengyelországi atomerőműprojektben való együttműködésről. Az erőmű Patnowban, egy korábbi széntüzelésű erőmű telephelyén épülne, koreai tervezésű APR1400 reaktorokkal. A ZE PAK az elmúlt években már több szénerőművet bezárt.  

hogy az áramukkal hidrogént termeljen. Évi legalább 50 ezer tonnát állítana elő kis szén-dioxid-kibocsátás mellett. Három SMR telepítéséről van szó, ezek egyúttal 8 gigawattnyi, dél-lengyelországi szénerőmű energiatermelését válthatnák ki 2030-ig.

Vannak kisebb lengyel projektek is, például az  Orlen csoporthoz tartozó Polish Energa Operator egy 50 megawattos (vélhetőleg gázüzemű) egységet építene a közép-lengyelországi Machnacz falu mellett, kifejezetten a közeli Brzeska gazdasági övezet áramellátására.

Ausztria: vízerőműből sose elég

A vízerőművekkel jól ellátott Ausztria jelenleg is megújuló projektekben erősít. Az állami Verbund a következő két évben például 3 milliárd eurót szán bel- és külföldön vízerőművek létesítésére, hogy az áramukkal zöldhidrogént állítson elő. Igaz, tavaly arról állapodott meg a kormányával, hogy ha nem érkezik elég orosz gáz, akkor a gázüzemű erőműveit átalakítja széntüzelésűre.

Bulgária: ha már úgyis süt a nap, és ott folyik a Duna…

Osztrák tulajdonban és kivitelezésben egy hatalmas, 160 megawattos naperőmű építésére készül Bulgária Plovdiv közelében. Román partnerségben épül majd két vízerőmű is a Dunán a következő négy-öt évben. A kivitelező a romániai Hidroelectrica lesz. Az egyik erőművet 840 megawattosra tervezik, ennek már elkészült a megvalósíthatósági tanulmánya, és évi 4,4 terawattóra áramot várnak tőle. A másik tanulmányon még dolgoznak. Bulgáriában 2030-ig összesen 870 megawattnyi vízerőművet szeretnének üzembe helyezni, 2050-ig pedig már 1,27 gigawattnyit. 

A bolgárok meg kívánják tartani áramexportőri pozíciójukat, amiből tavaly a  World Nuclear News szerint mintegy 3 milliárd eurós bevételük származott. Az első négy reaktorra azért van szükségük, hogy fennmaradjon az áramtermelés jelenlegi szintje a meglévő két reaktor leszerelése után is. A stratégia a szénerőművek használatával is számol egészen 2030-ig, a teljes kibocsátásmentesség pedig csak 2038-as cél.

A bulgáriai szélerőművek kapacitását 030-ig 7 gigawattra, a szélét 12 gigawattra növelnék, a 2050-es terv pedig már 12 gigawatt nap és 4 gigawatt szél. Ezenfelül jönnének az említett vízerőművek, amelyeknek 2050-re el kell érniük az 1270 megawattos együttes kapacitást. Növelni kívánják tovább a hidrogéntermelést, csökkenteni a gázimportot, 2030-ig létesítenének 6000 megawattnyi energiatárolót, amelyet 2050 1,5 gigawattos szezonális tárolóra bővítenének. Egyúttal felújítanák az átviteli hálózatot mintegy 2000 kilométeren.

Szerbia: atomálom, szénvalóság

Szerbiából naperőművek sorának építéséről érkezik hír, legutóbb egy 10 megawattosról Szabadka mellett, egy éve pedig egy majdnem ekkoráról, Temerin közelében. Két éve felmerült, hogy jól jönne egy atomerőmű is a nagy súllyal szénerőműveket használó országban. Tavaly már mérlegelték is néhány kis moduláros reaktor beszerzését a Balkangreenenergynews.com szerint, ám közben kínaiak építenek Szerbiában szénerőművet.

Az idén azonban áttörés várható az EBRD honlapja szerint: a bank meghitelezi a szerb állami EPS közműtársaság naperőmű- és szélerőmű-beruházásait. Az EBRD tavaly 650 millió eurót vitt Szerbiába, összesen pedig már majdnem 8 milliárdot. Ezzel a kormány azon terveit támogatja, amelyek a szén 2050-ig történő kivezetését és az energiaátmenetet célozzák.  

Csehország: jöhet kicsi is, nagy is

Szeptemberre várható a Dukovany atomerőmű új reaktorára kiírt pályázat értékelése. A három előzetes ajánlatot a Westinghouse, az EDF és a KHNP adta be. Az ajánlatok 1000, 1400 és 1200 megawattos egységekre szólnak. Mindhárom nyomottvizes megoldás. Néhány napja jelentették be, hogy az amerikai Westinghouse Electric Company nyerte meg azt a pályázatot, amelyet a CEZ a Dukovanyban működő, VVER-440-es, nyomottvizes reaktor üzemanyaggal való ellátására írt ki. A szállítások 2024-ben indulnak, a szerződés hét évre szól. 

A Rolls-Royce a cseh áramtermelésben is megvetné a lábát a honlapja szerint. Mint írja, 2030 elejére az általa gyártott SMR-ek is működnének az országban. A cseh CEZ-zel erről történt januári egyeztetést egy 2020-as együttműködési megállapodás alapozta meg. Az angol cég felkereste a Skoda JS és a Doosan Skoda Power helyi gyárait Pilsenben.