Hazánkban is egy olyan egészséges energiamix elérése a cél, amely révén télen-nyáron, éjjel-nappal el lehet látni a fogyasztókat – nyilatkozta lapunknak Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő. Hozzátette, ma már teljesen természetesnek vesszük, hogy a villamos energia mindig a rendelkezésünkre áll, ugyanakkor a villamos energia nagyon speciális termék, ami azt jelenti, hogy a rendszernek egyensúlyban kell lennie, azaz a termelésnek és a fogyasztásnak meg kell egyeznie. Ezt az egyensúlyt számos tényező képes befolyásolni, nem csupán a távvezetékek meghibásodása, hanem az is, ha akár az időjárás-függőség, akár üzemzavar miatt egy erőmű kiesik a termelési rendszerből, vagy az importellátásban keletkezik zavar. A paksi bővítés, a meglévő blokkok üzemidő-hosszabbítása és a naperőművi kapacitások bővítése mellett már most szükség van a hazai menetrendtartó és szabályozási célokat is szolgáló gázerőművi kapacitásokra, amelyek nagysága a bejelentett kormányzati döntések révén a jövőben nagymértékben növekszik.
Fotó: Teknős Miklós / Magyar Nemzet
A szakértő kiemelte, a gázerőművek ugyan növelik az ország gázfüggőségét, de tudomásul kell venni azt, hogy ezek nélkül nem lehetne garantálni Magyarországon a folyamatos villamosenergia-ellátást – magyarázta. Előnyként említhető Hárfás Zsolt szerint, hogy a gázerőművek működése 1 kilowattóra megtermelt villamos energiára vonatkoztatva csak feleannyi szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a szénerőműveké. Hátrányként felmerül, hogy a gázerőművek termelése drága, ezt pedig alapvetően a gáz ára, a kihasználtságuk és a szén-dioxid-kvóta ára határozza meg.
Tény, hogy tavaly év végén a magyarországi gázerőművek kapacitása mintegy 4060 megawatt értékre adódott, amelynek révén stabilan a 2022. évi hazai termelés mintegy 26 százalékát biztosították. Ezek közül kiemelt a szerepe a dunamenti (794 megawatt), a gönyűi (443 megawatt) és a csepeli (410 megawatt) gáztüzelésű erőműnek, valamint az összességében közel 500 megawattos gyorsindítású lőrinci, litéri, sajószögedi, bakonyi gázerőművi egységeknek. Az utóbbiak gyorsan – 15 percen belül – ténylegesen igénybe vehető tartalék kapacitások. A kormány döntése alapján a Tiszai Erőmű tiszaújvárosi (2×500 megawatt) és a Mátrai Erőmű visontai telephelyén (max. 650 megawatt) megvalósuló, összesen 1650 megawattnyi korszerű, magas hatásfokú és szabályozható gázerőművek a kieső erőművi kapacitások pótlását, a növekvő igények kielégítését, valamint a villamosenergia-rendszer jobb szabályozhatóságát fogják biztosítani.
Gázerőművi kapacitások Európában
Fontos megemlíteni, hogy Európában összességében mintegy 230-250 ezer megawattnyi gázerőművi kapacitás van, amelynek révén tavaly a gázerőművek összességében közel 570 terawattóra villamos energiát termeltek. Ez 20 százalékos éves termelési részarány, és a virtuális dobogó második helyezését jelenti (az első helyen az atomerőművek állnak (613 terawattóra), a szénerőművek pedig „bronzérmesek” 447 terawattóra).
A gázerőművek megkerülhetetlen szerepét mutatja Németország példája is, hiszen a hatalmas nap- és szélerőművi kapacitások (136 ezer megawatt!) ellenére gyakran vannak olyan időszakok, amikor a megújulók teljesítménye a töredékére esik vissza. Ilyen esetekben pedig a szénerőművek és a gázerőművek úgy égetik a szenet, illetve a gázt, mintha nem lenne holnap. Ez a helyzet pedig rövid és középtávon is tovább súlyosbodik majd, hiszen a németek április közepéig politikai okokból leállítják a még üzemelő három atomerőművi egységüket, emellett pedig Németország – bár most még szénreneszánsz van – azt tervezi, hogy megszabadul a klímavédelmi okokból is káros szénerőművektől, amelyek jelenleg 38 ezer megawatt kapacitást képviselnek.
A német politikusok kénytelenek azt is beismerni, hogy nap- és szélerőművekkel nem tudnak folyamatos ellátásbiztonságot garantálni, azaz ha kiesik az összes atomerőmű és szénerőmű, akkor bizony továbbra is szükség lesz olyan erőművekre, amelyek télen-nyáron, éjjel-nappal tudnak villamos energiát termelni – mutatott rá Hárfás Zsolt. Kizárásos alapon ezek a gázerőművek – tette hozzá. A legújabb hírek pedig arról szólnak, hogy a németek 2030-ig a kieső kapacitások alternatívájaként akár 25 ezer megawatt új gázerőművi kapacitást is létesíthetnek. A sok milliós kérdés csak az, hogy ezt az új hatalmas kapacitást ki és milyen forrásból fogja megépíteni, és honnan lesz az üzemeltetéshez szükséges olcsóbb és megfelelő mennyiségű földgáz vagy hidrogén… Itt érdemes megjegyezni, hogy eredetileg az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 2. földgázvezetékrendszert is azért építették meg, hogy olcsó és nagy mennyiségű földgázzal lássa el a német embereket és ipart.
Nyitókép: Kallus György
