Összesen 99 földrengés pattant ki a Szarvas, Kondoros, Mezőberény és Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt, az első, 2023. augusztus 19-én 8:43-kor történt. Az 1,7-es magnitúdójú rengést 30 perccel, majd újabb 3 perccel később egy 4,0 és egy 4,1-es követett. Helyi beszámolók szerint voltak, akik kiszaladtak házukból, és számos megfigyelőkamera is rögzítette a rengéseket – idézi fel az esetet a blogján Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára, rámutatva, hogy meglehetősen furcsa dolog történt.
Fotó: Shutterstock
Önmagában a földrengés nagysága nem lenne szokatlan, mert 4 körüli magnitúdójú földrengések évtizedenként néhányszor előfordulnak Magyarországon is, de „ez a közel száz, felhőszerűen elhelyezkedő, rövid idő alatt kipattanó földrengés nem tipikus hazánkban” – magyarázza. Az is furcsa, hogy a rengések kis mélységben, 6-8-10, illetve 20 kilométeres mélységben pattantak ki.
Paksnak meg se kottyant, de a probléma valós
A szakember ugyanakkor leszögezi, hogy a paksi atomerőmű telephelyének biztonsága nem kérdőjeleződött meg az ezt felvető aggályok ellenére sem, mert ebből a szempontból nincs relevanciája a Kondoros környéki rengéseknek. A rengések nem olyan földtani szerkezet mentén pattantak ki, amelyek miatt a légvonalban mintegy 150 kilométerre lévő paksi telephely megrázottságában új adat vagy információ keletkezett volna. Nem adnak semmi olyan új információt, ami akár az adatok, akár a módszerek tekintetében a paksi telephely földrengés-veszélyeztetettségi elemzéseinek felülvizsgálatát tenné szükségessé.
Sokkal inkább az a kérdés merül fel, hogy a nagy számú, felhőszerűen elhelyezkedő földrengésepicentrum-sokaság nem emberi tevékenység eredménye-e.
Békés vármegyében több olyan dolog is zajlik, ami emberi tevékenység által indukált földrengéshez vezethet.
Folyik a Corvinus projekt, amely a hazai szénhidrogén-termelés növelését célozza. A munka során éppen ebben a régióban, a földrengés-epicentrumoktól északkeletre folynak a kutatások. A területen akár négy kilométer mély földgáztermelő kutakat is lefúrnának, majd üzemeltetnének.
Aszódi Attila elismeri, hogy nem tudja, alkalmaznak-e vagy szándékoznak-e alkalmazni a munka során mélységi repesztést, de hangsúlyozza, hogy a repesztéses eljárás a nemzetközi gyakorlat szerint pont ilyen felhőszerű földrengéseloszlást generálhat. Erre az USA-ban és Nyugat-Európában is számos példa volt. Ezért „a dolog mindenképpen vizsgálandó”.
Érdemes hozzátenni, hogy a rétegrepesztés nem ismeretlen a hazai gyakorlatban. A savas és a vizes repesztés terve szerepel például ebben a békési Okány község közelében több éve tervezett projekt leírásában, szükség lett volna rá a végül félbehagyott makói gázprojektben is.
Meg kell vizsgálni a térségben zajló geotermikus projekteket is – jelenti ki Aszódi Attila. Éppen terítéken van egy újabb ilyen beruházás a békéscsabai fűtőmű kapcsán,
a Mezőberényben 2011–2012-ben épült geotermikus erőmű pedig pont olyan technológián alapul, amely Aszódi Attila ismeretei szerint a világ más pontjain bizonyítottan hozzájárult indukált földrengések kiváltásához.
Rétegrepesztésre a mezőberényi projekt esetében azért van szükség, hogy a folyadék könnyebben áramolhasson a föld alatt a két, egymástól távoli kút között, amelyből kinyerik a fűtésre használandó vizet, illetve amelyen keresztül használat után visszapréselik. Másrészről a nagy nyomással mélybe préselt folyadék mozgást válthat ki a mélyben lévő törésvonalak mentén, ahol indukált, tehát az emberi beavatkozás általi földrengést okozhat.
Jobb az óvatosság
A 99 rengésből álló földrengésfelhő azért is figyelmeztető jel kell hogy legyen, mert Magyarország éppen most indítana a földgázimporttól való függés csökkentése érdekében egy nagyobb ívű geotermikusenergia-programot. Ám mivel geotermikus energia hasznosítása során nőhetnek a szeizmológiai kockázatok, a helyzetet vizsgálni és kezelni kell. Számos külföldi projekt éppen a szeizmológiai következmények hatására hiúsult meg.
Aszódi Attila a szükséges intézkedések között említette a magyarországi aktív törésvonalak felülvizsgálatát is. A 2023-as szeizmológiai térképen ugyanis a Kondoros környéki terület egy potenciális aktív törésvonalat jelöl, ám a nagyszámú földrengés alapján ez a terület aligha maradhat ebben a kategóriában.
Az alábbi linken érhető el Aszódi Attila bejegyzése, amely a fentieken túl beszámol arról is, hogyan kezelték Bázelben a geotermikus kutatások szeizmikus kockázatait.
