A 2022–2023-ban elvégzett időszakos biztonsági felülvizsgálat (IBF) eredményei alapján az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) 2023. december 16-tól bizonyos kötelezések és feltételek mellett megadta az üzemeltetési engedélyt az Energiatudományi Kutatóközpont budapesti kutatóreaktorának (BKR).
Fotó: Energiatudományi Kutatóközpont / Facebook
Lejárt a tíz év, lépni kellett
Az engedély határozott időre, 2033. december 15-ig szól. Ha a BKR nem teljesíti a felülvizsgálatot lezáró határozatban foglalt bizonyos kötelezéseket, akkor az üzemeltetési engedélye korlátozható vagy visszavonható, ha pedig valamely, nem az OAH hatáskörébe tartozó engedélye megváltozik, arról engedélyt annak jogerőre emelkedése utáni nyolc napon belül tájékoztatnia kell az OAH-t. Az eseti jelentéstételi kötelezettségnek eleget kell tennie.
A csillebérci reaktor további üzemeltetésének a Baranya Vármegyei Kormányhivatal szintén kézenfekvő feltételeket szabott, egyebek között azt, hogy az engedélyezett határérték alatt kell tartani a radioaktív kibocsátást, és kerülni kell a környezet radioaktív anyagokkal történő lökésszerű terhelését. Lehetővé kell tenni a hatósági ellenőrzéshez szükséges mintavételeket és helyszíni méréseket is, illetve a kért mintát biztosítani kell.
Hatvanöt éve szolgál a csillebérci reaktor
A valamikori Központi Fizikai Kutató Intézet kutatóreaktorának építése egy, a Szovjetunióval 1955-ben kötött segítségnyújtási megállapodás alapján kezdődött – idézi fel az OAH azon összefoglalója, amely az üzemidő-hosszabbítási eljárásról készült. A reaktor 1959 óta működik. 1967-ben az eredeti 2 megawattos termikus teljesítményét 5 megawattosra növelték, majd 1990-re 20 megawattosra.
A reaktor feladata a Budapesti Neutron Centrum (BNC) üzemeltetése. A kutatóreaktor az alap- és alkalmazott kutatásokhoz nagy teljesítményű (nagy neutronsűrűségű) neutronforrásként szolgál, ezzel valós tudományos szükségletet elégít ki. A reaktorban keletkező neutronok anyagvizsgálatokra használhatók.
A reaktor szolgáltatásai közé tartozik az egészségügyben és az iparban használható radioaktív izotópok előállítása.
Kutatói foglalkoznak továbbá a szerkezeti anyagok besugárzásával és a besugárzások utáni anyagvizsgálattal, ezek tárgyai a paksi atomerőmű reaktortartályának anyaga, valamint a majdani fúziós reaktorokban használandó szerkezeti anyagok.
Van egy másik atomreaktora is Budapestnek
Budapesten működik egy másik atomreaktor is, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatóreaktora. A reaktor 1971. május 22. óta működik (a benne zajló láncreakció ekkor vált először önfenntartóvá), azóta több kisebb-nagyobb módosításon esett át. Az irányítórendszer 1979-es modernizációja után 1980-ban az aktív zóna módosítása lehetővé tette a maximális hőteljesítmény növelését az eredeti tízszeresére, 100 kilowattra. A hőmérsékleteket és nyomásokat mérő úgynevezett technológiai mérőláncok először az 1990-es, másodszor a 2010-es években újultak meg. 2016 nyarán és őszén zajlott le az épület komplex villamos- és épületgépészeti felújítása. Az oktatóreaktor 1995–96 során végzett első időszakos biztonsági felülvizsgálatára az üzemeltetési engedélye meghosszabbításához volt szükség, a második IBF 2006-ban, a harmadik 2016-ban zajlott.
Az oktatóreaktor volt az első teljes egészében hazai tervezésű és kivitelezésű atomreaktor Magyarországon.
Később a paksi atomerőmű létesítésekor, illetve az erőmű kezelése során nagyon fontos tényező volt, hogy Magyarországon ekkorra egy széles és kiválóan felkészült szakemberréteg alakult ki.
