Az ukrajnai háború hatására gyorsította fel az energiaátalakulást az Európai Unió, a németeken pedig másoknál is nagyobb volt erre a nyomás, mert korábbi elhatározásukhoz ragaszkodva összes atomerőművüket bezárták. Úgy tűnik, a háborúnak lesz legalább egy máris látható és tartós hatása Németországban: megváltozik a lakóövezetek képe. Nem úgy, mint a rombolás hullámait szenvedő ukrajnaiaké, hanem egy másik módon.
Ami a változást okozza: a német hivatalos neve Steckersolargerate, azaz csatlakoztatható napeszköz, köznapi nevén erkélyerőmű vagy balkonerőmű.
Ezek a hálózatba bedugható napelemek gombamód szaporodtak el hirtelen Németországban, mert az áruk lesüllyedt, a szabályozást pedig egyszerűsítették. Szerdán tette közzé a tavalyi hivatalos adatot róluk a Szövetségi Hálózati Ügynökség: a regisztrált erkélyerőművek száma tavaly meghaladta a 780 ezret. Ez hatalmas ugrás: egy év alatt legalább 430 ezret helyeztek üzembe – írta a Handelsblatt és más német lapok.
Az általuk termelt energia már kimutatható nagyságrendű a teljes német energiatermelésben: a kapacitásuk majdnem 0,7 gigawatt – és növekszik –, miközben a német naperőművek teljes kapacitása 100 gigawattnál valamivel nagyobb volt az év végén.
A napelemrali a német erkélyeken még ennél is jobban erősödhet
– idézte a Handelsblatt Carsten Körniget, a Német Napelemipari Szövetség vezérigazgatóját.
A jóslat: a balkonerőművek száma még az első fél évben elérheti az egymilliót. Kontextusba helyezve ez azt jelentené, hogy hamarosan minden negyvenedik német háztartásnak naperőműve lesz a balkonon. A muskátlik arányáról nem találtunk statisztikát, de ez a szám már afelé közelíthet.
Ez pedig még csak a kezdet. A hullámot részben az indította meg, hogy tavaly ősztől egy új jogszabály alapesetben kötelezi a ház- és apartmantulajdonosokat, hogy engedjék meg a Steckersolargeraték telepítését. Az engedély csak bizonyos kivételes esetekben tagadható meg.
Közben az eszközök ára egyre csökken, teljesítményük pedig nő. Németországban februárban előrehozott választásokat tartanak, de a győztes aligha ront az erkélyerőművek telepítésének körülményein, a német fejlemény jogi és technikai tanulságait pedig – állítja Körnig – világszerte figyelik.
Németországon belül egyébként az a tapasztalat, hogy talán nem meglepő módon a legnépesebb államok járnak az élen az üzembehelyezések számában. A lista élén
Az interneten keresve rengeteg ajánlatot találhatunk plugin napelemekre, de Magyarországon hiába vásárolnánk: egy szeptember 30-i kormányrendelet kimondta, hogy erkélyen napelem nem helyezhető el, sem önálló tartószerkezeten, sem az erkély szerkezetébe beépített módon.
Az egyik fő aggály: kockázatos lehet a balkonerőművek használata, amíg nincsenek kialakítva az ehhez szükséges előírások és biztonsági feltételek. Egy másik probléma, hogy a most használt fogyasztásmérők a hálózatra adott áramot is fogyasztásként regisztrálják, és nincsenek kialakítva az elszámolási szabályok. Azaz költhetünk erkélyerőműre, de az ára úgysem térül vissza.
A német háztartások a jelek szerint örömmel csaptak le a lehetőségre.
Az áramrendszer szintjén azonban, ha azt a hagyományosan tisztelt német akkurátusságtól eltérően nem előrelátóan rakják össze, nem jelent csodaszert – még akkor sem, ha minden muskátlit napelemre cserélnek, bár tulajdonképp a muskátli mellett is elfér. A németek már ezen a tapasztalaton is túl vannak.
Németország válságban: „sötét szélcsend”, még sose volt ilyen drága az áram
Bevésődik a német vállalatvezetők fejébe a „sötét szélcsend” kifejezés: se szél, se nap. Az áram ára pedig sose emelkedett még olyan magasra Németországban, mint az Olaf Scholz baloldali „közlekedési lámpa” kormánykoalációjának hétfőn várható parlamenti bukása előtti napokban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.