Németország válságban: "sötét szélcsend", még sose volt ilyen drága az áram

„Tiszta őrület” – sommázta a német gazdaság működését Dirk Howe ügyvezető igazgató a krefeldi Siempelkamp öntödénél, amely a múlt hét végén kénytelen volt megszüntetni egy műszakot, 30 százalékkal csökkentve termelését, miután az áram ára rekordmagasra szökött fel Németországban. Erről órákkal azelőtt írt a Handelsblatt című üzleti lap, hogy Olaf Scholz kancellár baloldali koalíciós kabinetje bizalmatlansági indítvánnyal szembesül a Bundestagban, és várhatóan megbukik, utat engedve az őszről februárra előrehozott választásoknak.

Csütörtökön megawattóránként 936 eurót (382 400 forintot) ért el az áram ára Németországban, ami rekordmagas.

A felszökés a szabadpiaci árkialakítás következménye – kommentálta a Szövetségi Hálózati Ügynökség, amely szerint

Németország: a német áram ára többszörösét érte el a franciáénak és a lengyelének

Az északi szomszédoknál gyakran olcsóbb az áram a németnél, a délnyugatiaknál (Ausztria, Svájc, Csehország, Lengyelország) gyakran drágább, a nyugatiaknál pedig a hatóság szerint nem látszik ebben trend A múlt héten azonban a különbség „ég és föld” volt. Mikor a németeknél 936 euró volt az ár, a franciáknál csak 277,  a lengyeleknél meg még 165 se.

Az árelszállások oka a megbízhatóan folyamatosan működő erőművek hiánya. Már a szabad demokrata Scholz kereszténydemokrata elődje, Angela Merkel idején elkezdték bezárni az atomerőműveket, és ezt be is fejezték. Az orosz energia helyett drágábbat szereznek be máshonnan, amihez kellő „lökést” adott az Északi Áramlat gázvezetékek máig tisztázatlan körülmények közt történt felrobbantása.

Habeck: a „sötét szélcsend” – svéd miniszter: Berlin energiapolitikája

Az európai zöldátalakulás jegyében épített nap- és szélerőművek viszont nem termelnek folyamatosan. A „sötét szélcsend”, mikor egyik forrásból se jön áram, rémálommá vált az energiaigényes német vállalatok számára, miközben a valamikor legendás német ipar amúgy is versenyképességi problémák terhe alatt tántorog.  

A németek nem csak a saját gazdaságukkal játszanak, energiapolitikájukkal külföldről is neheztelést vontak magukra. A német vákuum ugyanis más országokból is beszippantja az energiát, magasan tartva az árakat. Amikor Ebba Busch svéd energiaügyi miniszter magyarázta, hogy miért ment fel náluk is az áram ára, Berlinre és a német energiapolitikára mutogatott.

Hogyan reagált a fejleményekre Robert Habeck, a megbukó koalíciós kormány Zöldek delegálta gazdasági minisztere és alkancellárja a Handelsblatt ipari csúcsán? Természetesen ezek szélsőségesen magas árak – mondta, ami nem elkerülhető, mikor nincs nap és szél, de cserében