A beszámoló szerint 2022-ben összesen 14 milliárd euró (5222 milliárd forint) értékben elkövetett visszaéléssel vagy csalással kapcsolatban indítottak nyomozást. Az Európai Ügyészség jelenleg 1117 ügyben folytat eljárást 114 ügyész bevonásával, akik 359 millió eurót (körülbelül 135 milliárd forint) fagyasztottak be vagy foglaltak le.

The chief prosecutor of the European Public Prosecutors' Office (EPPO) Laura Codruta Kovesi poses after an interview on the publication of the EPPO annual report at its headquarters in Luxembourg, on March 1, 2023.
Fotó: John Thys

A szervezet vezetője, Laura Kövesi főügyész az AFP hírügynökség kérdésére válaszolva azt mondta: az Európai Bizottság kérte fel őket annak tanulmányozására, hogy az Oroszország elleni szankciók megkerülését is vizsgálhatnák a jövőben.

Erre a felvetésre mi azt válaszoltuk, hogy lenne rá kapacitásunk és vállalnánk; mind a 22 tagállamban van irodánk és vannak szakértő ügyészeink, tehát mi vagyunk az egyetlen olyan szervezet az unióban, amely alkalmas lenne a feladatra.

A nemzetközi szankciókkal kapcsolatos vizsgálódást azonban csak akkor kezdhetné meg az Európai Ügyészség, ha erre felhatalmazást kapna az Európai Tanácstól.

Tehetetlenséggel vádolja a bolgár sajtó az európai főügyészt

Szófiai újságírók szerint Laura Kövesi európai főügyésznek kétezer évre lesz szüksége ahhoz, hogy felgöngyölítse a Bulgáriát behálózó, az európai forrásokat magánzsebekbe vándoroltató korrupciót.

Az Európai Ügyészséget 2021 júniusában hozták létre azzal a céllal, hogy olyan ügyekben indíthasson vizsgálatokat, amelyekben feltételezhető, hogy nem rendeltetésszerűen használták fel az uniós forrásból származó összegeket. További célja, hogy az országok közötti kapcsán olyan visszaélések ellen lépjen fel, mint az áfacsalások vagy a nemzetközi bűnözés.

A szervezetnek jelenleg 22 európai uniós tagállam tagja, és a főügyész elmondta, „szívesen együttműködne azzal az öt országgal is, amelyek még nem tagok”, viszont elismerte, hogy 

az Európai Ügyészségbe való belépés politikai kérdés. 

Ugyanakkor visszautasította azt a felvetést, amely szerint más uniós tagállamokhoz képest a kelet-európai országokban nagyobb a korrupció; hozzátéve, hogy Németországban és Olaszországban jelenleg is folynak olyan eljárások, amelyek óriási összegű áfacsalásokra derítettek fényt.