Extra

Ferenc pápát sem kímélte a mesterséges intelligencia

Ábrázolhatjuk-e a pápát divatikonként? Megállíthatatlanul terjednek a mesterséges intelligenciával készült hamis képek, szinte mindenről és mindenkiről. Az új MI-programokkal létrehozott hamis világ a közösségi média öngerjesztő divathullámával egyre jobban terjed.

Néhány hete a Ferenc pápáról készült fotó szinte vírusként terjedt el a közösségi médiában. A képen a katolikus világ vezetőjét, fehér pufi kabátban és Nike edzőcipőben a rapperekre jellemző nagy kereszttel a nyakán láthatták a Twitter és Reddit felhasználói. A pápa látszólagos divatérzékenysége eleinte sokkolta az internetezőket, majd a viccelődés és a „Vatikán így közelít a fiatalokhoz” elméletek gyártását követően végre fény derült az igazságra: a képeket egy chicagói fiatal, Pablo Xavier, csak úgy poénból készítette a Midjourney mesterséges intelligenciát (MI) használó programmal.

„Egy kép többet ér ezer szónál – egy képlet viszont többet ér ezer képnél”

Ez az idézet Edser Wybe Dijkstra holland programozótól származik, és teljesen igaz a mai digitális világunkra. Matematikai úton generálunk vizuális tartalmakat, amelyeket aztán valóságosnak hiszünk. A mesterséges intelligencia már olyan szintre fejlődött, hogy ecsetvonás nélkül percek alatt vicces képeket tudunk létrehozni mindenféle fotós előképzettség nélkül. Az MI-t használó képgenerátorokkal pedig személyes találkozás nélkül is készíthetők manipulált fotók, gyakorlatilag bárkiről, akiről valaha felkerült kép a világhálóra.

Pixel Dreams
Ferenc pápa
pope francis
Fotó: Pixel Dreams Youtube

Az MI-vel készített fényképek a médiahírességekről vagy modern kifejezéssel élve celebekről, de akár vallási vagy politikai vezetőkről, annyira hitelesek, hogy könnyen megtévesztik az internet világát. Ahogyan a Donald Trump meneküléséről készült hamis képek és Putyin állítólagos letartóztatásáról készült álhírek is ezt a tényt támasztják alá.

A mesterséges intelligencia térhódítása tíz éven belül teljesen átveheti a hatalmat az emberiség felett. A szakértők szerint az online tartalmak 90 százalékát ezek a programok állítják majd elő.

A Deep-Fake technológiával már televíziós sorozat is készül

A digitális írástudatlanság az igazi piaca a fake-news anyagok széles körű terjedésének. Már televíziós sorozat is használja a hamis képkészítő programokat, és hírességek arcát generálja a hétköznapi szereplőkre. Az ITVW brit televíziós csatorna legújabb Deep Fake Neighbour vígjátékában Idris Elba, Adele vagy Harry Kane futballistára hasonlító hétköznapi szereplők vicces mindennapjai láthatók. A csalás már olyan méretűvé vált a szórakoztatóiparban, hogy egyes sztárok arcát felnőtt tartalmakat gyártó produkciókban is engedély nélkül felhasználják.

Az egyetlen cél a manipulálás

Az MI-technológiát fotók, videók és hangok manipulálására használják.

Nina Schick oknyomozó újságíró és a DeepFakes című könyv szerzője, aggasztónak tartja a helyzetet. Szerinte az „infokalipszis” nemcsak a szórakoztatóiparban okoz majd problémát, hanem a politikai életben is végzetes következményei lehetnek. A média teljesen elveszítheti hitelességét a valós életet reprodukáló manipulált információkkal.

A képgenerátorok használata pofonegyszerű

A technológia pillanatok alatt vesz mintákat az interneten található több milliárd képből. Az MI-képgenerátorok, például a Stable Diffusion programja szöveges leírásokból kreál teljesen hiteles fotót. A pápáról készült fénykép a Midjourney alkalmazással készült, amely elképesztően valósághű képet tud pillanatok alatt generálni.

Képhamisítás nemcsak a Photoshop óta létezik

Az első manipulált képeket 1912-ben az Underwood & Underwood amerikai testvérpáros készítette, akik úttörőnek számítottak a légi felvételek a szetereóképek és a hírfotózás területén. A kollázstechnikával készült képen Roosevelt elnök egy jávorszarvason ült.

Ezeken a fotókon, mai szemmel könnyen felismerhető a több felvételből összeállított analóg technika. A Photoshop képszerkesztő programoknál már komolyabb szaktudásra van szükség, hogy jó minőségű hamisítvány készüljön, de minden beavatkozás nyomon követhető.

Jó hír, hogy a gép még nem tud túljárni az eszünkön.

Az MI-vel készült fotóknál a programok a szöveges tartalmakat nem minden esetben értelmezik jól, és hibásan rakják össze a képet, amit az éles szeműek könnyen felismernek.

A pápa képhamisítása esetében például a legárulkodóbb jel a keze volt, ami a képgenerátor gyenge pontja. A szemüvegkereten is látható, hogy a képet egy program hozta létre. Nagyon sok esetben a szoftverek hat ujjat generálnak a fotón lévő személyekhez, mert nem tudják a sok információból kiszűrni a lényeget, és algoritmusokból teszik össze a képet. Ezek mind olyan rendszerhibák, amellyekkel könnyen felismerhetők a mesterségesen generált tartalmak.

Egy gép nem ismeri fel a fizikai törvényszerűségeket, nem tudja, mi az árnyék, mi a perspektíva.

Bár egyelőre ezt a technológiát inkább vicces mémek gyártására használják a fiatalok, csak idő kérdése, hogy a fejlesztők mikor rukkolnak elő a tökéletes programokkal.

Szerencsére a hamis képekkel manipulált híreket még nem fogadják el a hírügynökségek, mivel a félretájékoztatással a hitelességük kerülhet veszélybe, és etikai szempontok szerint sem korrekt egy igazolatlan anyagot megjelentetni.

A mesterséges intelligenciával készült képek dezinformáló hatása pedig óriási a mai internetes világban, ahol bárkiről bármi megjelenhet, és nem tudjuk bizonyítani az ellenkezőjét.

 

Ferenc pápa mesterséges intelliencia
Kapcsolódó cikkek