Nem mindennapi történet kapott szárnyra az elmúlt napokban a Twitteren. A történet kezdete 1989, a két főszereplő pedig egy magyar származású termékmenedzser, valamint a világ egyik legnagyobb tech cégének ikonikus vezetője, Steve Jobs, akinek a neve összeforrt az Apple vállalattal és az iPhone okostelefonokkal is. Azonban a 2011-ben elhunyt tech gurunak voltak kevésbé sikeres projektjei is.

Steve Jobs
Steve Jobs (1955–2011).
Fotó: Eric Cabanis / AFP

Steve Jobs ott volt az Apple 1976-os megalapításakor, és halálakor is a cég vezetője volt. 1985-ben azonban rövid időre elhagyta a céget, és egy másik saját projektbe kezdett. A NeXT technológiai vállalat bár ígéretesen indult, de Jobs pályafutásának egyik legkevésbé sikeres projektje lett. A céget végül 1996-ban pont az Apple vásárolta fel, és ekkorra datálható, hogy az ikonikus menedzser visszatért a céghez.

Az alapítás idején azonban Jobs nagyon lelkes volt a NeXT jövőjével kapcsolatban, és számos korábbi Apple-alkalmazottat megkörnyékezett az új cégéhez való csatlakozás miatt, sokakat közülük sikerült is meggyőznie. Nem járt azonban sikerrel David Nagynál. A magyar nevű szakembert – a kommentekben többen is azt írják, hogy Nagy valóban magyar származású, ám ez a profiladataiból nem derült ki – 1989-ben kereste meg, de váratlan visszautasítás lett a válasz. Nagy 1984 és 1993 között volt az Apple termékmenedzsere San Franciscóban, ahol a LinkedIn-profilja alapján az évek során számos sikeres marketing- és termékmenedzsment-tevékenységet végzett a hálózati és kommunikációs termékek tervezésében, kialakításában és marketingjében, hogy növelje a Mac értékesítését a világ üzleti, kormányzati és oktatási szervezeteinél.

A NeXT sikerében azonban nem bízott, ezért nem csapott Jobs tenyerébe az 1989. december 7-én küldött megkeresés áttekintése után. Pedig a világhálón is keringő szerződéstervezet sokak számára visszautasíthatatlan ajánlat lenne.

Többek között 5000 dolláros aláírási pénzt és 5000 részvényt is tartalmazott, de leginkább az évi 80 ezer dolláros fizetés volt csábító.

Ez a bér havi 6666 dollárt jelent. 1989-ben egy amerikai dollár még csak 64,03 forintot ért, így akkori árfolyamon ez 426 824 forintos bruttó bért jelentett. Abban az évben a havi bruttó átlagbér Magyarországon 10 571 forint volt a KSH adatbázisa alapján. A CNBC kalkulációja szerint az akkori 80 ezer dollár manapság 180 ezer dollárnak felelne meg. A havi 15 ezer dolláros fizetés hazánkban egy bruttó 5 milliós forintos keresetet jelentene. Ez már az az összeg, amiért minden bizonnyal sokan elgondolkodnának a munkahelyváltáson.

Ebben bízott Steve Jobs is, aki levelében a szerződés végére, leendő munkatársa aláírásának helye fölé az „Elfogadom ezt az őrülten jó ajánlatot!!!” sort biggyesztette.

David Nagy ezt a lehetőséget ugyan elutasította, de nem mindenkivel tett így. Profilja szerint 1997-ig maradt az Apple kötelékében, majd több cégnél is kipróbálta magát, egy két és fél éves ausztráliai munkát leszámítva szinte végig Kaliforniában.

Steve Jobs későbbi pályafutását sokkal többen ismerik. És azt is jó néhányan tudják róla, hogy nem volt egy nagy autogram-osztogatós fajta, sőt, a hivatalos dokumentumokat sem szerette szignózni. Éppen emiatt számít kuriózumnak a David Nagynak küldött levél, amelyet a szakember szerencséjére nem tuszkolt az iratmegsemmisítőbe. Ez remek jó üzleti döntésnek bizonyult részéről, mivel több mint egy évtizeddel Jobs halálát követően különböző aukciókon szép summáért lehet értékesíteni a hasonló iratokat. Nagy is ebben bízott, amikor árverésre bocsátotta a levelet. Az RR Auctions oldalának tanúsága szerint az árverés már lezárult.

Az eredményét nem tüntették fel, a becsült értékeként 30 ezer dollárt (mintegy 10 millió forint) írtak az oldalon.

 

Az Apple árfolyama 2023-tól
 

India fűti az Apple növekedését, kifizetődik a legújabb ázsiai befektetés

A következő évtizedben India negyvenmilliárd dolláros bevételt hozhat az Apple-nek. A Morgan Stanley elemzői szerint a következő öt évben India lesz az Apple eladásainak és felhasználói növekedésének a fő hajtóereje, a vállalat belföldi befektetései pedig rövid időn belül kifizetődhetnek.