A tanácsadó vállalat kutatásában felmérte a vállalati szféra döntéshozóinak vélekedését a mesterséges intelligencia (MI) pillanatnyi helyzetéről, illetve várható hatásáról a jövőre vonatkozóan. A DLA Piper a Coleman Park Research bevonásával végezte el független felmérését, amelynek keretében 600 interjút készítettek olyan vállalatok ügyvezető igazgatóival, vezérigazgatóival, informatikai és adatszolgáltatási vezetőivel, főtanácsadóival, valamint jogi és megfelelési vezetőivel, amelyek átlagos éves forgalma 900 millió dollár volt.

AI in logistics, conceptual illustration
Fotó: Science Photo Library via AFP

Kozma Zoltán, a DLA Piper Hungary technológia csoportjának vezetője a közleményben ismertette: a telekommunikációs szektorban van példa arra, hogy globális szinten saját rendszerek fejlesztését is megkezdték, míg más szereplők leginkább külső technológiai szolgáltatóval működnek együtt. 

A kutatás szerint a vezetők a mesterséges intelligencia alkalmazásában látják a jövőt, 96 százalék esetében az MI már valamilyen szinten beépült a munkavégzésbe, 72 százalékuk külső technológiai szolgáltató eszközét vagy megoldásait veszi igénybe. A leggyakoribb alkalmazási területnek az ügyfélszolgálat (59 százalék), illetve a kutatás-fejlesztés, termékfejlesztés (57 százalék) bizonyult.

A vezetők emellett kulcsfontosságúnak látják az MI-t a cégük jövőjét tekintve: a megkérdezettek csaknem fele (45 százalék) kritikusnak tartja hatékony alkalmazását a cégük értékteremtése és versenyképessége szempontjából. A vezetők jelentős része, mintegy harmada elsősorban az MI szabályozási környezetét övező bizonytalanság miatt ódzkodik a széles körű bevezetésétől. 

Kihagyhatja az EU a globális MI-csúcstalálkozót

Brüsszel már megcsinálta, amiről a csúcson még csak beszélni fognak: a világ első MI-törvényét.

Az eredmények alapján a megkérdezettek 36 százaléka bizonytalan abban, hogy az MI bevezetése az esetükben megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, 39 százalékuk szerint az is kérdéses, milyen irányú fejlődés várható a szabályozási környezet terén.
Ezek a kihívások az MI bevezetésének gyakorlata során is visszaköszönnek. A válaszadók elsöprő többsége (több mint 90 százalék) szerint az implementációs folyamat egyik legnagyobb kihívásaként a megfelelő vállalatirányítási rendszer kialakítása, illetve a hatályos jogszabályoknak való megfelelés jelent meg. A döntéshozók csaknem fele szakított már meg vagy szüneteltetett MI-implementációs folyamatot, amelynek fő okaként a legtöbb esetben az adatvédelmi problémákat vagy a szabályozási keretrendszer hiányosságait jelölték meg. A cégek 65 százalékánál szerződést is bontottak az MI-megoldást biztosító társasággal, többnyire etikai aggályok miatt – derül ki a kutatásból.

Indokolt a félelem a mesterséges intelligenciától – mondja a Google szakértője

A Brain Baron előadó Ludovic Peran szerint azonban sokat dolgoznak azon, hogy megfelelő keretek közé szorítsák az új technológiát, amelyet diszkriminációmentesen kell tanítani.