Abban a korban, amikor a mesterséges intelligencia (MI) segítségével megjelenhet egy eddig ki nem adott Beatles-dal, elhunyt énekeseket jelenítenek meg hologram technológiával és egyre többen kérdőjeleznek meg politikusokat ábrázoló felvételeket, jogosan tehetjük fel a kérdést, hogy hol húzódik az a bizonyos határ, a jóízlés és a jogi korlátozások együttes határa. A zeneipar is belesodródott a folyamatosan fejlődő technológia hullámos világába és sokszor nehéz eldönti, hogy építő jelleggel használják ki az MI nyújtotta lehetőségeket, vagy nagyobb veszélyeket teremtenek – írja a BBC.
Fotó: Kraft74
Az MI először nem hivatalos formában jelent meg a zeneiparban, ugyanis kezdetben főleg YouTube-on és TikTokon jelentek meg olyan deepfake videók, amikben az énekesek hangjait lecserélték ismert emberek hangjaira. A deepfake eredetileg csak a digitálisan, főleg MI által átszerkesztett, általában megtévesztő képeket jelentette. Ma viszont már nem csak a képeket, hanem a videókat, GIF-eket (mozgóképeket) és az MI-vel módosított hangokat is jelenti.
A mesterséges intelligenciát viszont nem csak általános szórakoztatásra (vagy megtévesztésre) lehet felhasználni, ugyanis a technológiának köszönhetően jöhetett létre egy új Beatles-dal, melyet Paul McCartney állítása szerint még továbbiak is követhetnek. A Now And Then című dal 45 évig készült, az első taktusokat még John Lennon írta 1978-ban.
Az MI-t arra használták, hogy kiszedjék Lennon hangját egy régi, nem túl jó minőségű demóból, ennek köszönhetően befejezhették a dalt, amit az idén ki is adtak.
A kritikusok örömmel fogadták az új dalt, viszont abban mind egyetértettek, hogy nem ér fel a nagy Beatles klasszikusokhoz.
Fotó: Christopher Polk
Hangok a síron túlról
Nem John Lennon az egyetlen eset, amikor már elhunyt énekeseket támasztanak fel egy új dal vagy koncert erejéig. Az MI alapú hangkeverés mellett a hologram technológia segíthet abban, hogy visszahozzanak elhunyt előadókat. Tupac Shakur amerikai rappert 1996-ban halt meg egy lövöldözés következtében, öröksége pedig még ma is érezhető a szakmában. Halála után 16 évvel viszont mégis fellépett egy koncerten:
a Coachella fesztiválon kivetítettek róla egy 2D-s videót, több szemszögből, ami így úgy tűnt, mintha egy 4D-s hologram lenne.
Adott a morális dilemma, hogy mennyire bölcs dolog halott előadóművészeket megjeleníteni és megszólaltatni. A legtöbb művésznek vannak (vagy voltak) saját kreatív elképzeléseik, eszméik, amelyek szerint alkottak, haláluk után viszont csak találgatni lehet, hogy a deepfake-kel vagy más MI-vel létrehozott tartalom beleillene-e az elképzelésükbe.
„Művészként izgalmat és nyugtalanságot keltenek bennem az MI-vel létrejövő együttműködések az elhunyt énekesekkel” – mondja J Lloyd, a Jungle társalapítója és frontembere. Más előadóművészek is kifejtették véleményüket a témában, Anderson .Paak amerikai rapper például magára tetováltatta végrendeletének egy részletét, miszerint arra kéri kiadóját és jogörököseit, hogy halála után ne jelentessenek meg semmit a neve alatt.
Bár Amy Winehouse jogkezelői is jóváhagyták az énekesnő halála után kiadott Lioness – Hidden Treasure albumot, a Universal kiadó vezérigazgatója, David Joseph elmondta, hogy a meglévő demókat morális okok miatt megsemmisítették.
Mindez 2011-ben történt, amikor még csak gyerekcipőben járt a mesterséges intelligencia.
Fotó: polinaloves
A mesterséges intelligencia hangjai
Nemcsak a zeneiparban, hanem a szinkronhangok világában is felütötte fejét a mesterséges intelligencia körül keringő kérdéskör. Ha egy elhunyt személy hozzátartozói beleegyeznek az adott színész vagy énekes hangjának felhasználásába, akkor a film- és videójátékfejlesztő stúdiók örömmel újra élesztik az eltávozott művészeket. Nemrég a CD Projekt Red stúdió Cyberpunk 2077 játékához érkezett kiegészítőben szerepelt egy olyan karakter, akinek a szinkronhangja a játék megjelenése után elhunyt, a fejlesztők pedig MI segítségével hozták vissza a karaktert.
A Lucasfilm is a mesterséges intelligenciának köszönheti, hogy Darth Vader James Earl Jones hangján tudott megszólalni az Obi-Wan Kenobi sorozatban, ugyanis az ukrán fejlesztésű Respeecher alkalmazást használták a Sötét Nagyúr megszólaltatásához, mivel Jones már visszavonult a színészettől.
Esetenként viszont jogtalan felhasználásról is beszélhetünk: az Assassin’s Creed: Syndicate játékban komoly szinkronszerepet vállaló Victoria Atkin véletlen fedezte fel, hogy hangját egy az egyben felhasználták olyan játékokhoz készült modokhoz (nem hivatalos kiegészítőkhöz), amelyekhez nem járult hozzá. Atkin azonnal felszólalt ez ellen, és az MI-t vádolta meg a lopással.
Fontos kiemelni, hogy a mesterséges intelligencia egyelőre nem egy teljesen önállóan működő entitás, hanem egy eszköz az emberek kezében és ők döntenek arról, hogy mire használják fel. Már vannak komoly erőfeszítések az MI szabályozására, nemrég kétnapos csúcstalálkozó volt a Bletchley Parkban, az Egyesült Királyságban, amelyen részt vettek a világ vezető országainak és technológiai vállalatainak vezetői. A résztvevők kivétel nélkül mind aláírták a „Bletchley-nyilatkozatot”, amely kimondja, hogy az országoknak együtt kell működniük a mesterséges intelligencia szabályozásával kapcsolatban és közös megközelítést kell kialakítaniuk a felügyelettel kapcsolatban.
