A brit tinédzserek csaknem fele úgy ítéli meg, hogy rabja a közösségi médiának – derül ki abból a vizsgálatból, amelyben feltérképezték a platformok felhasználókra gyakorolt hatását. A Millennium Cohort tanulmány eredményei azt bizonyítják, hogy sokan úgy érzik, elvesztették a kontrollt a digitális interaktív média használata felett.
Fotó: Getty Images
Ez abból adódik, hogy több tucat amerikai állam perli be az Instagramot és anyavállalatát, a Metát, azzal a váddal, hogy hozzájárultak a fiatalok mentális egészségügyi válságához. Annál is inkább, mert az jelentős reformokat vezetett be, amelyek célja, hogy a fogyasztók nagyobb ellenőrzést biztosítsanak az okostelefon-alkalmazások felett – írja a brit The Guardian.
A lányok erősebben kötődnek az internetes platformokhoz
A legújabb kutatás – amelyet Amy Orben csapata a Cambridge-i Egyetemen végzett – a Millennium Cohort tanulmány adatait használta fel, amely körülbelül 19 ezer, 2000 és 2002 között született fiatal életét követi nyomon Angliában, Skóciában, Walesben és Észak-Írországban. Amikor a kiválasztottak 16–18 évesek voltak, először kérdezték meg őket a közösségi média használatáról.
A 7000 válaszadó 48 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egyetért vagy határozottan egyetért azzal a kijelentéssel, hogy „Azt hiszem, a közösségi média rabja vagyok”.
A The Guardiannel megosztott adatokból kitűnik, a lányok nagyobb arányban (57 százalék) értettek egyet a médiafüggőséggel, mint a fiúk (37 százalék). A tudósok szerint ez azonban nem azt jelenti, hogy ezek az emberek ténylegesen klinikai függőségben szenvednek, hanem azt, hogy a kontroll hiányának érzékelése problémás kapcsolatra utal.
Más az érzés és más a valóság
„Nem állítjuk, hogy azok, akik azt mondják, hogy függőnek érzik magukat, tényleg függők. Az önérzetes közösségimédia-függőség nem szükségszerűen azonos a kábítószer-függőséggel. De nem kellemes azt érezni, hogy nincs önrendelkezésed a saját viselkedésed felett.
„Nagyon feltűnő, hogy ilyen sokan éreznek így, és ez nem lehet olyan jó” – foglalja össze a véleményét Georgia Turner is, az elemzést vezető végzős hallgató.
Fotó: Getty Images
A fiatalok zöme az interaktív média ellenőrizetlen használatával küzd
Egyre nagyobb aggodalomra ad okot a digitális technológiákban rejlő lehetőség a kényszeres viselkedések előmozdítására, mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a „játékzavart” diagnózisként könyvelte el a betegségek nemzetközi osztályozásában.
A közösségi média kutatása nagyrészt abból indult ki, hogy az úgynevezett közösségimédia-függőség ugyanazt a keretet fogja követni, mint a drogfüggőség
– mondta Georgia Turner. Amy Orben csapata és mások azzal érvelnek, hogy ez valószínűleg túlságosan leegyszerűsítő, és azt vizsgálják, hogy a tinédzserek olyan csoportokba tömörülnek-e, amelyek viselkedését más személyiségjegyek is előre jelezhetik.
Michael Rich, a bostoni gyermekkórház Digital Wellness Labjának igazgatója szerint a legújabb eredmények összhangban vannak a központja klinikai tapasztalataival, miszerint a fiatalok jelentős része „problémás interaktív médiahasználattal” (Pimu), az interaktív média ellenőrizetlen használatával küzd. Rich úgy véli, a Pimu mögött általában pszichológiai küzdelem áll, például ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar), autizmus spektrumzavar (ASD), szorongás, depresszió vagy más hangulatzavar. „Amikor azonosítjuk és kezeljük az alapbetegséget, a Pimu spontán módon megszűnik, vagy viselkedésmódosítással kezelhetővé válik.”
