A 2025-ös köztársaságielnök-választás pár hónappal ezelőtt jelentős esemény volt Lengyelországban. Karol Nawrocki jobboldali jelölt hajszálnyival kerekedett felül a liberális kormánykoalíció jelöltjén, Rafal Trzaskowskin. Az esemény tovább polarizálta a lengyel bel- és külpolitikát, valamint fokozta a kormány és az államfő közötti intézményi konfliktusokat. Hazánkkal ellentétben a lengyeleknél a köztársasági elnök nem csupán egy formális vezető, hanem erős politikai befolyással rendelkezik, ebből kifolyólag kemény konfliktusokat hozhat Nawrocki személye, és várhatóan vétózni fogja a kulcsfontosságú reformokat, ami tartós belpolitikai patthelyzethez vezethet.
A helyzetet tovább fokozza, hogy a költségvetés helyzete az elmúlt években romlott, és 2024-re a hiány elérte a GDP 6,6 százalékát. Ezt elsősorban a magas védelmi és szociális kiadások okozták. Ez jóval meghaladja az EU által elvárt 3 százalékos küszöböt, a kormány az idei és következő évre is 6 százalék feletti hiányt prognosztizált, ami még mindig túl magas ahhoz, hogy elkerüljék az EU túlzotthiány-eljárását.
Az államadósság szintén aggasztó szinten van (körülbelül 55 százalék), és 2026-ra várhatóan eléri a GDP 65,3 százalékát. A kormány törekszik az adósságkezelési stratégiáján csiszolni, és 61 és 64 százalék között stabilizálná az államadósságot.
Ehhez azonban szigorúbb kiadási kontroll szükséges, és erőteljes gazdasági növekedés is.
A Lengyel Nemzeti Bank szeptember elején harmadszor is kamatot csökkentett az elmúlt öt hónapban. A monetáris tanács 25 bázispontos vágással 4,75 százalékra mérsékelte az alapkamatot, miután az infláció 2,8 százalékra esett vissza augusztusban. A jegybanki kommunikáció szerint az inflációs nyomás enyhülése tette lehetővé a kamatláb módosítását, azonban a lazának mondható fiskális politika továbbra is kockázatot jelent az árstabilitásra nézve. A tanács tagjai megosztottak a további lépéseket illetően:
A gazdasági növekedés idén várhatóan 3,6 százalék, míg jövőre 3,5 százalék körül alakul. A gazdasági növekedés fő hajtóereje a belső kereslet marad, különösen a reálbérek emelkedése által ösztönzött magánfogyasztás.
Ez rövid távon erősítheti a növekedést, azonban nem jár termelékenységnövekedéssel, és középtávon inflációs kockázatot hordozhat. További jelentős tényező még a több uniós forrásból finanszírozott infrastrukturális projekt, elsősorban a közlekedés és energetika terén.
Az elkövetkező 12–18 hónap gazdaságpolitikai és piaci szempontból is magas bizonytalansággal terhelt, emiatt érdemes mérlegelni a kockázatokat, mielőtt lengyel értékpapírokba fektetünk.
Az elhúzódó orosz–ukrán konfliktus jelentős biztonsági és gazdasági nyomást helyez a lengyel gazdaságra. A politikai helyzet tovább nehezíti a strukturális reformokat, különösen a nyugdíj, az oktatás és az egészségügy területén. A törvényhozási vétók és politikai blokádok kiszámíthatatlanná teszik a kormányzati ciklus hátralévő részét, ami tovább hűtheti a befektetői hangulatot.
A fiskális lazítás és az elhúzódó költségvetési hiány tartós nyomás alatt tartják a kötvénypiacot. Ha a befektetői bizalom meginog a kormány konszolidációs elkötelezettségében, a tízéves állampapírhozamok megemelkedhetnek.
A zloty árfolyama jelenleg ugyan egészen stabil, de a kockázat növekedésével a prémium is megemelkedik, ami gyors árfolyamgyengüléshez vezethet.
Lengyelország gazdasági kilátása rövid távon stabilnak tűnhet, azonban a politikai patthelyzet veszélye, a fiskális kockázatok és a geopolitikai bizonytalanság középtávon nagy kihívásokkal szembesítheti az unió egyik leggyorsabban növekvő gazdaságát.
A befektetőknek – különösképpen a fokozódó geopolitikai helyzet mellett – kulcsfontosságú lesz figyelemmel kísérni a kormány konszolidációs szándékait, az EU-val való együttműködés alakulását, valamint a monetáris politika irányát.
Drónok robbannak a határvidéken? Akkor is venni fogják a lengyel részvényt, mondják a szakértők
Ez nem befektetési javaslat: a Bloomberg idézte szakértők jósolnak áremelkedést. A lengyel részvények árfolyama tovább roboghat, ezen nem változtatnak a tucatjával behatoló orosz drónok. A lengyel gazdaság erős. A magyar részvényindex nagyon hasonlóan mozog a lengyelhez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.