Valami egészen furcsa történik a Földön a vízzel, ilyet korábban még nem tapasztaltak: nyilvánosságra hozták az elkeserítő meteorológiai jelentést
A "State of Global Water Resources 2024" című jelentés szerint a tavalyi év volt a legmelegebb a megfigyelések kezdete óta: a globális átlaghőmérséklet 1,55 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti szintet. A dokumentum kiemeli, hogy az év első hónapjait az erős El Nino-jelenség határozta meg, amely súlyos aszályokat okozott Dél-Amerikában és Dél-Afrikában, különösképp az Amazonas-medencében, ahol a szárazság nyár közepére érte el a csúcsot.
A jelentés szerint a folyók vízhozama a világ vízgyűjtőinek mintegy 60 százalékában eltért a megszokottól. A Gangesz és az Indus vízhozama meghaladta a szokásos szintet, míg az Amazonas, a Paraná és a Sao Francisco vízhozama történelmi mélypontra süllyedt. Afrikában a Niger és a Volta kilépett a medréből, a kontinens déli medencéi viszont vízhiánnyal küzdöttek.
A tározók és a tavak vízállása is szélsőségesen alakult: a La Plata-medencében tartósan alacsony értékeket mértek, a Viktória- és a Csád-tó vízállása kiugróan megemelkedett, a Kariba-tóé viszont drámaian visszaesett. Júliusban a vizsgált tavak többsége a megszokottnál jóval magasabb felszíni hőmérsékletet mutatott.
A mérések szerint a vizsgált helyeken a talajvízszint az esetek 37 százalékában volt a megszokottnál magasabb, főként Európában, Indiában és az amerikai Florida államban; míg Dél-Európában és Ausztráliában tovább csökkent, sok esetben a túlzott vízhasználat miatt.
A gleccserek sorozatban harmadik éve veszítenek tömegükből: 2024-ben mintegy 450 milliárd tonna jég olvadt el, ami 1,2 milliméterrel emelte a tengerszintet.
A legnagyobb veszteség Skandináviát és Szibériát érintette, Kolumbiában pedig a gleccserek egyetlen év alatt területük 5 százalékát vesztették el.
Emberek halálát okozta az özönvíz
Az árvizek, a hosszan tartó aszályok és az özönvízszerű esőzések emberek millióit érintették közvetlenül.
Afrikában a szokottnál sokkal több csapadék több mint 2500 ember halálát okozta, és négymillióan kényszerültek otthonuk elhagyására.
Európában a 2013-as árvizek óta a legkiterjedtebb áradásokat jegyezték fel: a folyók mintegy harmadánál árvíz alakult ki, több országban komoly károkat és kitelepítéseket okozva. Ázsiában és a Csendes-óceán térségében a rekordmennyiségű csapadék és ciklonok több mint ezer ember életét követelték. Brazíliában egyszerre jelentkezett áradás és aszály: az ország déli részén 183 halálos áldozatot követeltek az árvizek, miközben az Amazonas vidékét továbbra is súlyos szárazság sújtotta.
Harc az elsivatagosodás ellen
A valódi kihívások közül az egyik legnagyobb a szélsőséges időjárás, mindenekelőtt az aszály, amely már napjainkban is milliók életét teszi elviselhetetlenné. A norvég Desert Control egy olyan startup, amely nem kisebb célt tűz ki maga elé, mint a sivatagosodás megfékezését, sőt visszafordítását. A norvég Desert Control által kifejlesztett „folyékony természetes agyag” (Liquid natural Clay, LNC) ugyanis nem csupán a kiszáradás folyamatát képes visszafordítani, de egyúttal csökkenti a talajdegeneráció kockázatát is – azaz „gyógyszer” és „megelőzés” is egyszerre. Hogyan éri ezt el? A kiszáradt, porózus szerkezetű talajjal a legnagyobb probléma az, hogy nem képes megtartani a nedvességet.
Az LNC ezt a problémát a gyökerénél kezeli: a talajszemcsék szerkezetét alakítja át úgy, hogy növeli a vízmegkötő képességüket. Ezzel a terméshozamok még kritikus időjárási viszonyok közepette is magasak maradhatnak. A Desert Control nem kevesebbet ígér, mint a terméshozam 30 százalékos növekedését – akár 50 százalékkal kevesebb csapadék/öntözés esetén!
Ahhoz azonban, hogy az LNC valóban hatékony legyen, mindenütt a megfelelő mennyiségben és összetételben kell adagolni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.