Gyémántpiac: valódi-e a félelem a mesterségestől?

A laboratóriumi gyémánt történetében mérföldkőnek számít a 2018-as év, amikor is az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) deklarálta, hogy a laboratóriumban növesztett gyémántok valójában valódi gyémántoknak tekintendők. A megállapítás tudományos hátterét a drágakövekkel foglalkozó Gemological Institute of America (GIA) szakvéleménye adta meg, amely szerint a növesztett gyémántok mind fizikai, mind kémiai tulajdonságaikat tekintve teljesen azonosak a természetes úton keletkezett, bányászott társaikéval. 

A következmény: a minősítéseket kiadó GIA a növesztett gyémántok esetében 2019-ben eltörölte a diszkriminatív „szintetikus” jelzőt. A döntésnek Antwerpen világhírű gyémántnegyedében nem túlzottan örültek, itt történik ugyanis a világ teljes természetes gyémánttermésének feldolgozása, a nyers drágakövek 84 százaléka, a vágottakénak pedig a 50 százaléka megfordul a város valamelyik gyémántcsiszoló manufaktúrájában. 

Új iparág született                 

De a francia LVMH-hoz tartozó Tiffanynál és a svájci Richemont luxusmárkánál, a Cartier-nél sem gyújtottak örömtüzeket a semmiből jött konkurencia legitimálása kapcsán. Mindez nem zavartatta Megan Strachant, aki kiváló érzékkel még ugyanabban az évben megalapította a Dorsey nevű, növesztett gyémántok feldolgozásával foglalkozó ékszergyártó vállalkozását, amely mesébe illő karriert futott be kollekcióival. 

Az idén ötéves Dorsay 2022-ben az előző évihez viszonyítva hatszorosára növelte a forgalmát, tavaly pedig a magas bázishoz képest is duplázni tudott (konkrét összegeket inkább nem is közöltek), honlapján a többi között Justin Bieber, Bella Hadid és Emily Ratajkowski fotói jelzik, hogy a fiatal generációt célozzák meg elsősorban az ékszereikkel.   

Átalakul a gyémántkereskedelem        

Strachan azért is bízik a vállalkozása növekedésében, mert a vásárlók elképzelései a fájintos ékszerekről változnak, és megfizethetőség is kedvez a trend felfutásának. 

A Dorsey elsősorban a nőket célozza meg termékeivel, külön figyelmet szentel az esküvőiparnak, mert itt rengeteg pénz van, s mint unásig ismert, az életre szóló szövetsége megkötésekor könnyebben nyílnak meg a pénztárcák is. Megan Strachan szerint a nők a mesterséges gyémántoknak is köszönhetően olyan ékszereket is megkaphatnak, amelyek árban is kimunkáltságban is tetszenek nekik, és növelik az önbizalmukat.

A fiatalabb generációk számára már a fenntarthatóság is fontos szempont, a laboratóriumban növesztett drágakövek pedig furamód környezetbarátabbak, mint természetes társaik. Igaz, előállításukhoz rengeteg energia szükséges, de ez össze sem vethető a bányászkodással járó költségekkel, az eredményességgel pedig pláne nem. 

Gyémántgyártás laboratóriumban        

A laborban biztos, hogy megszületik a gyémánt, míg a bányákban nem garantálható a találat. A vevőknek a gyémánt eredete miatt sem kell aggódniuk, ezek etikus munkakörülmények között születnek, laboratóriumi környezetben. 

Az előállításukhoz szükséges technológia is szélesebb körben elérhetővé vált. Az Edahn Golan gyémántkutató cég szerint a laboratóriumban növesztett kövek eladásai 2021 és 2022 között 38 százalékkal ugrottak meg. 

– mondja Ankur Daga, a közvetlenül a fogyasztók igényeire szabott ékszereket áruló Angara társalapítója. Cége természetes és laboratóriumban növesztett köveket egyaránt árul, s tapasztalatai szerint vásárlóik a nagyobb, vakítóbb, laboratóriumban növesztett köveket választják, amelyeket anyagilag nem engedhetnének meg maguknak, ha ragaszkodnának a természetes gyémántokhoz.

Ennek is köszönhető, hogy az átlagos méretű rendelés 0,6 karátról kétkarátosra nőtt – tette hozzá Daga, aki tavaly nyáron bevezette a laboratóriumban növesztett gyémántopciókat az oldalán, s azóta ügyfeleinek csaknem 60 százaléka inkább ezt választja.

A laboratóriumban növesztett gyémántok ára még csökkenhet, bár Daga szerint ez évekbe telhet. Az elmúlt évek értékingadozásai miatt nem ajánlja a műgyémántok befektetési célú vásárlását.

Eközben a természetes gyémántipar bajai sokasodnak, a drágakő ára a 2022-es csúcs óta nagyjából 35 százalékkal esett, s csak most reménykednek a feltápászkodásban. Vagy így, vagy úgy, ez a szektor konszolidációjához, felvásárlásokhoz vezethet. A tőkeerős, bevezetett márkanevekkel dolgozó luxuscégek fénye azonban nem kopik meg, őket az alkalmazkodóképességük minden nehézségen átsegíti. 

Alkalmazkodnak a régi szereplők is    

Tavaly a Chanel például semmi újat nem hozott, viszont 16 százalékkal megemelte az árait. Az eredmény? A kereslet szemernyit sem csökkent, a vevők tudomásul vették, hogy ugyanazt a gyémántberakású brosst drágábban kapják meg.

A brit–dél-afrikai De Beers, a világ legnagyobb gyémánttermelője és -forgalmazója a csökkenő kereslet megcsappanása miatt 25 százalékot engedett bányászott gyémántjainak árából, majd alkalmazkodva a megváltozott körülményekhez, maga is leányvállalatot alapított Lightbox néven, hogy laboratóriumban növesztett luxusgyémántokkal láthassa el megrendelőit.

Az LVMH tulajdonában lévő Tag Heuer óragyártó is váltott, tavaly kezdte el árulni a laboratóriumban növesztett gyémántbetétes óráit. A szintén a világ legnagyobb luxusipari csoportjához tartozó Fred Joaillier óra- és ékszergyártó egy új, mesterséges köveket tartalmazó kollekciót adott ki tehetős ügyfelei számára, negyedmillió dollárt is elkérve egy-egy míves darabért.

Megkülönböztetésül a bányászott kövektől ezeket a termesztett gyémántokat kékre színezik. Az eredmény önmagáért beszél: az LVMH csoport ékszeripari márkáinak a bevétele 28 százalékkal nőtt tavaly, miközben másoknak szűkebb forgalommal kellett beérniük.