A Mimas pályájának és forgásának változásait vizsgáló csillagászok arról számoltak be, hogy a kis hold fagyos felszíne alatt mintegy 20-30 kilométeres mélységben húzódhat meg a rejtett óceán.
Fotó: Laszlo Nemes / Science Photo Libra / AFP
A tudósok azon adatok elemzése alapján látják bizonyítottnak elméletüket, amiket a NASA Cassini űrszondája továbbított. Ez a szonda több mint egy évtizeden át figyelte a Szaturnuszt és annak több mint 140 holdját, mielőtt 2017-ben belépett a bolygó légkörébe és elégett.
A csillagászok szerint az alig 400 kilométer átmérőjű Mimason nem tapasztalható olyan felszíni aktivitás, mint például a Szaturnusz Enceladus vagy a Jupiter Európa holdján, viszont az adatok arra utalnak, hogy a hold felszíne alatt nagyobb a valószínűsége egy óceánnak, mint egy elnyúló sziklás magnak.
Kőmag vagy óceán?
Amerikai, francia és belga csillagászok már 2014-ben, a Science című folyóiratban publikáltak egy tanulmányt, amelyben két forgatókönyvet vázoltak fel:
- a felszín alatt hosszúra nyúlt, hatalmas rögbilabdára emlékeztető kőmag van,
- vagy a holdnak normális, gömbölyű magja lehet, amelyet azonban felszín alatti „globális óceán” választ el a kéregtől.
Valery Lainey, a Nature-ben frissen megjelent tanulmány társszerzője, a Párizsi Obszervatórium tudósa felidézte: nem sok esélye volt, hogy éppen a Mimason találjanak óceánt vagyis folyékony vizet, de kutatásaik szerint
a Mimas potenciálisan lakható világnak tűnik, habár azt nem lehet megmondani, mennyi időre lenne szükség ott az élet kialakulásához.
Fotó: Shutterstock
Lainey ismertetése szerint az óceán a Mimas térfogatának felét tölti ki, de a hold kis mérete miatt
a vízmennyiség még így is csak a földi óceánok 1,2-1,4 százalékát teszi ki, míg a felszín alatti óceán hőmérséklete fagypont körüli lehet.
Lainey hozzátette: az óceán fenekén ennél jóval melegebb lehet a víz, a csillagászok pedig a hold korát 5 millió és 15 millió év közöttire becsülik.
Mint a Star Wars-filmek Halálcsillaga
A tanulmány társszerzője, Nick Cooper, a londoni Queen Mary Egyetem kutatója kiemelte, hogy a „figyelemre méltóan fiatal” folyékony vízzel teli óceán az élet eredetének tanulmányozására különösen alkalmas bolygóvá teszi a Mimast.
A Szaturnusz apró holdját 1789-ben William Herschel brit csillagász fedezte fel, nevét a görög mitológia egyik gigászáról, Mimaszról kapta. Kis mérete ellenére a Mimason fedezték fel a Naprendszer második legnagyobb becsapódási kráterét, ezért is hasonlítják a Star Wars-filmek Halálcsillagához.
