A mesterséges intelligencia (MI) képességei lenyűgözték a kutatókat, azonban a törvényhozók egyre jobban aggódnak amiatt, hogy szabályozás nélkül a technológia károkat okozhat a társadalomban. Például az MI képes elmosni a határokat a valóság és a fikció között: a deepfake videókban egy színész vagy bárki más arcát egy politikuséra cserélik úgy, hogy közben átveszik az arc mozgását is, így a végeredmény teljesen valóságosnak tűnik.
Ezeket korábban szatirikus célokra használták, például a Channel 4 brit műsorszolgáltató 2020-ban vitát váltott ki azzal, hogy hamis karácsonyi üzenetet készített, amelyen II. Erzsébet királynő táncol. Tavaly olyan képek keringtek a neten, amelyeken Ferenc pápa fehér pufidzsekit visel. Az ilyen, MI által készített, humorosnak szánt felvételek eddig nem okoztak különösebb problémát.
Ellenben egy kampányban a deepfake videók, képek alkalmasak a politikai ellenfelek lejáratására, vagy a szavazás lebonyolítását zavarhatják meg. Például februárban New Hampshire államban egy mesterséges intelligencia által generált robothívásban Joe Biden elnök hangján az MI arra kérte a választókat, hogy maradjanak otthon és ne szavazzanak az előválasztáson.
Az eset mögött egy texasi cég, a Life Corp. áll, amely ellen vizsgálat indult, bár azt nem tudni, hogy a vállalat lépését mi motiválta. Tavaly nyáron pedig Ron DeSantis floridai kormányzó mesterséges intelligenciával generált képekkel támadta Donald Trump korábbi elnököt. A felvételeken Trump a fertőző betegségekkel foglalkozó szövetségi hivatal (NIAID) egykori vezetőjét,
a republikánusok körében népszerűtlen Anthony Faucit ölelgeti.
Az idei esztendő a választások éve lesz: az Egyesült Államokban ősszel Joe Biden újrázásra készül, míg az unióban európai parlamenti választások lesznek, amivel párhuzamosan Magyarországon a polgármesterekről és az önkormányzati képviselőkről döntenek az állampolgárok. Tavaly júniusban és idén áprilisban először került sor a technológia ilyen jellegű felhasználására.
Az év során több mint 60 országban terveznek voksolást, így az még jövő a kérdése, hogy a világ többi részén is bevetik-e a mesterséges intelligenciát a kampányok során az ellenfelek lejáratására, vagy erre még várni kell. Az Egyesült Államokban mindenesetre már megtörtént, és előfordulhat, hogy az őszi, várhatóan heves Trump–Biden-csata során a két politikus kampánycsapata nem fél majd használni a technológiát.
Hogyan lehet észrevenni a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat?
Először is érdemes figyelni az MI által generált vizuális hibákat, és nem engedni a nyomásnak, ha egy robothívás sürgős, megkérdőjelezhető cselekedetre akar rávenni, például pénz küldésére egy furcsa fizetési mechanizmuson keresztül. Léteznek bárkinek ingyen elérhető eszközök is: a böngészőkhöz bővítményként hozzáadható GPTZero és Copyleaks felismeri a mesterséges intelligencia által létrehozott a szöveget.
A Deepware képes a deepfake képek és videók azonosítására. Vannak fizetős megoldások is, például SynthID a Google Cloud előfizetőknek érhető el, és felismeri a mesterséges intelligencia által generált képeket. A NewsGuard, amely egy hírportál tartalmát elemzi, és az MI által létrehozott szövegeket, cikkeket azonosítja, pedig a böngészőkhöz bővítményként érhető el előfizetés ellenében.
Jaj az influenszereknek: az ő munkájukat is elveszi a mesterséges intelligenciaAz influenszereket már most is sokan hamisnak és felszínesnek tartják, s míg más ágazatokban az MI betörése jelentős közfelháborodást és aggodalmat okozott még azok között is, akik nem érintettek a bevezetésükben, a marketing területén ez teljesen elmaradt. Az Instagramon nemrég több ezer influenszer indított kampányt, amelyben azt követelték az ilyen profiloktól, hogy tegyék nyilvánossá: ők nem igazi emberek. Ezt sok MI meg is tette, de ez sem csökkentette a népszerűségüket. |
