A generatív mesterséges intelligencia (MI) programok most már bárki számára lehetővé teszik, hogy a semmiből pillanatok alatt meggyőző szövegeket és képeket készítsen. Ez minden eddiginél egyszerűbbé és olcsóbbá tette a deepfake tartalom előállítását, vagyis nem létező tartalmakat beállítani valódinak.
Fotó: NurPhoto via AFP
Az uniós választási folyamatba vetett bizalom nagymértékben függ attól, hogy képesek vagyunk-e támaszkodni a kiberbiztonsági infrastruktúrákra, valamint az információk integritására és elérhetőségére – figyelmeztetett Juhan Lepassaar, az kiberbiztonsági ügynökségének ügyvezető igazgatója, amikor hivatala fenyegetettségi jelentést adott ki október közepén.
Az, hogy a deepfake videók mekkora hatással lesznek a közvéleményre, nagyban függ a közösségimédia-cégek erőfeszítéseitől is. Számos platform, például a Google, YouTube, Facebook és Instagram, bevezetett irányelveket a mesterséges intelligencia által generált tartalmak megjelölésére. A mostani évben kiderül, működik-e ez a rendszer.
Fotó: NurPhoto via AFP
A „generatív” mesterséges intelligencia eszközeinek fejlesztésére a vállalatok az alapul szolgáló modelleket úgy képezik ki, hogy hatalmas mennyiségű, az internetről származó szöveget vagy képet táplálnak be nekik. Eddig az eredeti alkotók – írók, illusztrátorok vagy fotósok – kifejezett hozzájárulása nélkül használták fel ezeket az erőforrásokat.
Perlik a legnagyobb mesterségesintelligencia-céget, az OpenAI-t
A jogtulajdonosok azonban visszatámadnak a szerzői jogaik megsértése miatt: a The New York Times bejelentette, hogy beperli az OpenAI-t és a Microsoftot, vagyis a ChatGPT mögött álló cégeket. A vád szerint a cikkeik millióit használják fel.
A San Franciscó-i székhelyű OpenAI-t neves amerikai regényírók egy csoportja, köztük
- John Grisham és
- Jonathan Franzen
is jogi úton vonja felelősségre műveik felhasználása miatt. Számos további per is folyamatban van: a Getty Images fotóügynökség például beperli a Stable Diffusion képalkotási rendszer mögött álló Stability AI mesterséges intelligenciával foglalkozó céget, amiért elemezték a fotóit.
Az első ítéletek ezekben az ügyekben 2024-ben születhetnek meg, és
precedenst teremthetnek arra vonatkozóan, hogy a szerzői jogi törvényeket és gyakorlatokat hogyan kell frissíteni, illetve a mesterséges intelligenciához igazítani.
Mi az a ChatGPT?A ChatGPT az OpenAI nevű cég mesterségesintelligencia-rendszere, amely képes megválaszolni összetett kérdéseket. A technológia forradalmi, emberekre gyakorolt hatását még vizsgálják. A rendszernek az indulását követő öt nap után már 1 millió felhasználója volt. A Facebooknak ehhez 10 hónap kellett, a Netflixnek 41 hónap. |
Hogyan lehet betartatni a mesterséges intelligenciára vonatkozó törvényeket?
Ebben az összefüggésben a szakértők egyetértenek abban, hogy – ahogy az autókat biztonsági övvel kell felszerelni – a mesterséges intelligencia technológiáját szabályozni kell.
Tavaly decemberben, évekig tartó tárgyalások után az Európai Unió megállapodott a mesterséges intelligencia törvényéről, amely a világ első átfogó, a mesterséges intelligenciára vonatkozó speciális törvénycsomagja lett.
Most minden szem a brüsszeli szabályozókra fog szegeződni, hogy megnézzék, bejárják-e az utat, és betartatják-e az új szabályokat. Méltányos heves vitákra számítani arról, hogy szükséges-e módosítani a szabályokat, és ha igen, hogyan.
Az ördög a részletekben rejlik – mondta Lea Steinacker, a mesterséges intelligencia hatásait vizsgáló tudós, hozzátéve: az EU-ban, akárcsak az Egyesült Államokban, elhúzódó vitákra számíthatunk az új törvények gyakorlati vonatkozásairól.
Deepfake – egyre nehezebb elválasztani az igazat a hamistól a netenA mesterséges intelligencia segítségével készített hamis videók akár háborúk alakulását is befolyásolhatják. |
