BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Hand,Turns,Off,The,Alarm,Clock,Waking,Up,At,Morning

Ismét közeledik az óraátállítás, melynek haszna máig kérdéses, kárt viszont rengeteget okoz

Húsvétvasárnap ismét előretekerjük majd az órát, kevesebb alvással futhatunk neki az ünnepi lakomának. Az óraátállítás szokása sok száz évre tekint vissza, hasznossága máig kérdéses, ellenben kárt bizonyítottan rengeteget okoz.

Az idén március 31-ére, azaz húsvétvasárnapra esik majd az első, tavaszi óraátállítás időpontja, ezúttal előretekerjük majd egyel az órát: hajnal 2-kor már hajnal 3 óra lesz, így ezen az éjszakán a megszokottnál egy órával kevesebbet tudunk majd aludni. De miért állítgatjuk még mindig évente kétszer át az órát?

Hand,Turns,Off,The,Alarm,Clock,Waking,Up,At,Morning, óraátállítás,
Évente kétszer van óraátállítás, mégis vélhetően jobban járnánk, ha egyszer sem lenne.
Fotó: Shutterstock

Benjamin Franklinig nyúlik vissza az óraátállítás szokása, hatékonysága azonban máig vitatott

Az óraátállítás lehetőségének első hivatalos említése 1916-ból származik, egyes források szerint azonban már Benjamin Franklin is felvetette annak szükségességét, miután megvizsgálta, mennyi világításra használt gyertya fogyott az 1784-es tél során, és úgy gondolta, az idő elcsúsztatása segítene az embereknek spórolni a világítás költségein.

Arról azonban, hogy az óraátállítás valóban segít-e csökkenteni a rezsiköltségeket, egészen máig nagymértékben megoszlanak a vélemények. Egyes kutatások 0,5 százalékos átlagos fejenkénti megtakarítást emlegetnek, mások 4 százalékkal megugró költségekre találtak bizonyos bizonyítékokat. 

Egy biztos: az óraátállítás rengeteg fronton okoz hatalmas károkat

Míg az óraátállítás pozitív hozadékainak még a léte is vitatott, negatív következményeiről rengeteg bizonyíték létezik a szakirodalomban. Egyes kutatások arra mutattak rá, hogy a szokás nyomán látványosan, 30 százalékkal ugrik meg a halálos közlekedési balesetek száma az óraátállítást követően, a munkahelyi balesetek száma pedig 6 százalékkal nőtt az átállítást követő első hétfő során.

Az orvosi műhibák száma 19 százalékkal nő meg az óraátállítás utáni héten,

a szívrohamok száma 29 százalékkal, az agyvérzéseké 8-cal, a depressziós tünetekkel jelentkező beteget száma pedig 11 százalékkal nőtt meg ugyanezen időszak során.

De miért ennyire káros az óraátállítás?

Az óraátállítás károsságának elsődleges oka pontosan abban keresendő, amit mindannyian érzékelünk az átállítás utáni reggelen: vagy kialvatlanok vagyunk a szokásosnál rövidebb alvásidő miatt, vagy túlaludjuk magunkat a szokatlanul hosszú este miatt, vagy pedig a szokásos időben kelünk, a nap viszont mégsem ott tart, ahol feje tetejére állított biológiai óránk szerint kellene, ez pedig teljességgel összezavarja az időérzékünket.

Az alvás-ébrenléti ciklusuk megzavarása, amit a szaknyelv cirkadián ritmusként emleget, pedig igazán messzire ható következményekkel jár, mint az láthattuk a korábbi példákból. Azzal, hogy a napsütés a napunk más időszakában ér minket egyik napról a másikra, felborul testünk hormontermelése is, ami növelheti általános stresszszintünket, vérnyomásunkat, de még akár vércukorszintünket is, ez pedig akár drasztikusan megugró, csillapíthatatlan éhségérzetet is eredményezhet.

Lassan kimegy a divatból az óraátállítás

Az elmúlt évtized során egyre több ország hagyta maga mögött az óraátállítás szokását: egy tavalyi kutatás szerint míg korábban a bolygó országainak fele állítgatta az órát, ma már csak az államok harmada él a szokással. A hagyomány mellett kitartók sorába Európa legtöbb országát, Ausztráliát, Latin-Amerikát, Brazíliát, és a Karib-térséget sorolhatjuk, míg a szokást már elhagyók közül teljes Ázsiát, Afrika nagy részét, Azerbajdzsánt, Iránt, Jordániát, Oroszországot vagy éppen Törökországot emelhetjük ki.

Az Egyesült Államok helyzete ebben a kérdésben is speciális: egyes államok tartják a szokást, mások nem – Hawaii és Arizona például nem kér az állítgatásból, Kalifornia, Florida és Montana viszont minden további nélkül tartja még a hagyományt.

Európában azonban minden bizonnyal hamarosan véget ér majd a nyári-téli időszámítások korszaka: a bizottság ugyanis már 2018-ban előterjesztett egy olyan tervezetet, ami megszüntetné a szokást, a tanács azonban még nem jutott egyezségre a kérdésben, így a végső döntés még várat magára.

 

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.