A bérek átláthatóságáról szóló európai uniós irányelv hamarosan részletes jelentésre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat a női és a férfi dolgozóik fizetéséről. Az Európai Bizottság döntése értelmében a kikért adatok alapján akár bírósági pert is indíthatnak majd a hátrányosan érintett alkalmazottak – hívja fel rá a figyelmet az EY. Az EU ezzel szüntetné meg a bérszakadékot a nemek között.
A tanácsadó arra ösztönzi a társaságokat, hogy minél hamarabb
világítsák át a szervezetüket, és szükség esetén tegyék meg a bérszakadék megszüntetéséhez vezető lépéséket.
Mekkora a bérszakadék Európában?
Az unióban a férfiak átlagosan 13 százalékkal keresnek többet, mint a nők. Az Európai Bizottság (EB) irányelve ezen kíván változtatni, aminek hatására 2027-től széles körű jelentéstételi kötelezettség hárul az érintett vállalatokra. Ennek keretében a cégeknek be kell majd számolniuk arról is, hogy mekkora arányban részesülnek a női és férfi munkatársak úgynevezett kiegészítő bérelemekben, mint például a bónusz, vagy hogy egyes fizetési sávokon belül milyen a nemek aránya.
Ahol 5 százalékos vagy azt meghaladó bérkülönbség áll fenn a nemek között, a munkáltatóknak együtt kell működniük a munkavállalók képviselőivel vagy üzemi tanácsaival, hogy mélyebb elemzést végezzenek, és korrekciós intézkedési tervet dolgozzanak ki a helyzet megoldására.
Az irányelvet a tagállamok 2026. június 7-ig kötelesek átültetni a nemzeti jogba – így Magyarország is.
- Ennek értelmében a 250 vagy több alkalmazottat foglalkoztatók 2027. június 7-től kezdve minden évben kötelesek jelenteni az elvárt információkat, míg
- a 150–249 főt alkalmazóknak 2027. június 7-től kezdődően háromévente kell szolgáltatniuk ezeket az adatokat.
- A 100–149 fős vállalatoknak szintén háromévente, de csak 2031. június 7-től esedékes a riportálás.
Az irányelvnek megfelelően az alkalmazottaknak joga lesz részletes adatokat kérni az azonos vagy ugyanolyan értékű munkát végző kollégák fizetéséről, hogy össze tudják hasonlítani a saját bérükkel. Ha indokolatlan különbséget észlelnek, lehetőségük lesz rá, hogy az alapján bírósági pert indíthassanak a munkaadóval szemben.
