Tévesen lerombolt ház, szelfiző majom és egy visszakövetelt vese – összegyűjtöttük a világ legabszurdabb pereit
Talán a legismertebb per a McDonald’s 1992-es forró kávés incidense volt. A 79 éves Stella Liebeck egy parkoló autóban öntötte magára a forró italt, és az étteremláncot hibáztatta az elszenvedett sérülésekért. A közvélemény sokáig nevetséges keresetként kezelte az esetet, holott a nő harmadfokú égési sérüléseket szenvedett, később pedig kórházi kezelésre és bőrátültetésre szorult. A per során fény derült arra, hogy a McDonald’s 82–88 Celsius-fokon szolgálta fel a kávét, annak ellenére, hogy korábban több mint 700 hasonló panasz érkezett. Az esküdtszék 2,7 millió dollár kártérítést ítélt meg, amelyet a bíró 480 ezer dollárra mérsékelt. A felek végül peren kívül egyeztek meg, a végső adatok ezért nem kerültek nyilvánosságra, az ügy azonban így is a vállalati felelősségvállalás iskolapéldájává vált.
A hűtleneknek nem jár vese, avagy a legcsúnyább válóper
Az egyik legmeghökkentőbb amerikai jogeset 2009-ben került nyilvánosságra, amikor dr. Richard Batista egy válóper közepén rendhagyó követeléssel állt elő: vissza akarta kapni volt feleségének 2001-ben adományozott veséjét – vagy annak 1,5 millió dollárra becsült értékét. A férfi azzal érvelt, hogy az életmentő szervátültetés feltételes ajándék volt, amelyet a házasság megmentése érdekében adott, és mivel a kapcsolat – állítása szerint a feleség hűtlensége miatt – felbomlott, az ellenérték visszajár. A bíróság azonban gyorsan és egyértelműen elutasította a keresetet. A döntés szerint az emberi szerv nem tekinthető vagyontárgynak, így nem képezheti polgári jogi követelés vagy vagyonmegosztás tárgyát.
A bíró hangsúlyozta: az ilyen típusú igények elfogadása súlyos etikai és jogi következményekkel járna, és veszélyeztetné a szervdonáció rendszerének alapelveit.
Lehet szerző egy majom?
A híres „majomszelfi”-ügy 2011-ben indult, amikor egy indonéziai nemzeti parkban egy makákó – a később Naruto néven ismert egyed – egy brit természetfotós, David Slater előkészített kamerájával több képet is készített, köztük egy ikonikus önarcképet. A fotók gyorsan bejárták a világot, de a siker hamar jogi vitává alakult.
2015-ben a PETA állatvédő szervezet pert indított az Egyesült Államokban, azt állítva, hogy a szerzői jog a majmot illeti, mivel ő hozta létre a képet.
A kereset célja az volt, hogy precedenst teremtsen: nem emberi lény is lehessen jogtulajdonos. A bíróság azonban 2016-ban elutasította a keresetet, kimondva: az amerikai szerzői jogi törvény nem terjed ki állatokra.
A döntést 2018-ban a fellebbviteli bíróság is megerősítette, egyértelművé téve, hogy állatok nem rendelkezhetnek szerzői joggal.
Az ügy nem zárult teljesen jogi következmények nélkül. 2017-ben a felek peren kívüli megállapodást kötöttek: Slater vállalta, hogy a képek jövőbeli bevételeinek 25 százalékát a makákók élőhelyének védelmére fordítja.
Volt ház, nincs ház
Kevés abszurdabb jogeset képzelhető el annál, mint ami 2023-ban történt az amerikai Atlantában: Susan Hodgson nyaralásból hazatérve azt találta, hogy családi házát teljesen lebontották – úgy, hogy ő erről semmit sem tudott.
A bontást végző cég egy másik ingatlanra kapott megbízást, de rossz címre ment ki, és minden további ellenőrzés nélkül ledózerolta az épületet.
A történet abszurditását jól mutatja, hogy a szomszédok próbálták megállítani a munkát, de a munkások állítólag azt válaszolták: „megvan a papírunk”, és folytatták a bontást. A tulajdonos ezután legalább 68 ezer dollár (mintegy 25 millió forint) kártérítést követelt, de szakértők szerint a tényleges kár – az ingatlan értékét, az újraépítést és az érzelmi terhet is figyelembe véve – ennél jóval magasabb lehetett. Az ügy végül peren kívüli egyezséggel zárult, a bontócég biztosítója fizetett, de az összeget nem hozták nyilvánosságra.
Nem csak perekkel lehet jól keresni, a kompenzáció csupán attól függ, mennyire bevállalós az ember: ezekben a munkakörökben hatalmas összeget lehet szakítani – kérdés, hogy érdemes–e kockáztatni.
