Beindulhatnak a dunai fuvarok
A múlt hét közepe óta emelkedik a Duna vízszintje, a most 24 deciméteres átlagos gázlómélység közel egy méterrel magasabb az elmúlt fél év átlagos vízállásánál, ám a probléma korántsem oldódott meg.
Még nem lehet tudni, hogy a következő hetekben hogyan alakul a vízszint, meddig tart a mostani javuló tendencia. Másfél-két hétig is eltart, amíg a hajók például az Al-Dunáról vagy a Rajnáról Magyarországra érnek, és megkezdhetik a rakodást, ráadásul a jó vízzel még vissza is kell érniük – mondta a Világgazdaságnak Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének (MBFSZ) elnöke. Ugyanakkor, a szakember tájékoztatása szerint, óriási az igény:
több tízezer tonna hazai áru vár vízi szállításra annak ellenére is, hogy a legsürgősebb tételeket vasúton és közúton már korábban továbbították. A nagy keresletnek megfelelően a folyami fuvardíjak esetenként 50-60 százalékkal megemelkedtek,
amiben közrejátszik a karácsonyi időszak kisebb hajótér-kapacitása és a sok megbízót érintő december végi szállítási határidő.
A magas ár persze kétélű fegyver, hiszen azzal, hogy a vízifuvar-díjak elérik a vasútét, romlik a hajózás versenyképessége.
A helyzetet árnyalja, hogy már szabad vasúti kapacitást is alig találni. Ráadásul – erősítette meg a Világgazdaság felvetését a szakember – a vízi áruszállítók az alacsony vízállás hónapjaiban tartósan is veszítettek ügyfeleket.
Ez most látszik csak igazán, a nagyobb tételű szállítmányokra vonatkozó jövő évi megállapodások megkötése idején.

A 2019-re vonatkozó tárgyalások kedvezőtlen tapasztalata, hogy a szállíttató partnerek nem kívánnak az év egészére vonatkozó megállapodást kötni, mert a hajózás költségben és szállítási időben is kiszámíthatatlanná vált.
Ennek az az oka, hogy az elmúlt években, de főleg az idén a hajózást hosszabb időre megbénító alacsony vízállás miatt nem tudták a vállalt szerződéses kötelezettségeiket teljesíteni, és emiatt komoly veszteségeket kellett elkönyvelniük a hajótársaságoknak.
Még riasztóbb, hogy a Bencsik Attilához érkező jelzések szerint a hajózás megbízhatatlansága miatt több nagy szállíttató a jövőben egyáltalán nem tervez a folyami áruszállítással. Hasonló veszteség történt a délszláv háború idején is, amikor az elpártolt áru egy része csak öt-hat év múltán tért vissza a folyóra, jó része pedig azóta sem.
Megfeleződött a tranzitforgalom
Az év harmadik negyedében a belvízi áruszállítás volumene (1,8 millió tonna) 28, teljesítménye (367 millió árutonna-kilométer) 37 százalékkal csökkent 2017 azonos időszakához viszonyítva. A KSH a romlást a Duna extrém alacsony vízállására vezeti vissza, rámutatva, hogy az áruszállító hajók időnként csak harmad-negyed terheléssel tudtak közlekedni. A magyarországi szakaszon a tranzitforgalom megfeleződött, a belföldi szállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 64 százalékkal csökkent. | VG
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható