A költségvetésbe tervezett tartalékok megfelelő biztosítékot adnak

Az Állami Számvevőszék már egy korábbi, 2019 júliusában publikált elemzésében – amit a 2020-as költségvetés országgyűlési zárószavazása előtt, a Költségvetési Tanács részére készített – is hangsúlyozta, hogy a tervezett tartalékok megfelelő biztosítékot adnak a felmerülő költségvetési kockázatok kezelésére – növelve a költségvetés rugalmasságát, a kormány költségvetési mozgásterét – olvasható az Állami Számvevőszék oldalán.

Az elemzésben az áll: a 2020-as költségvetés egyértelműen hozzájárul a makrogazdasági stabilitás fenntartáshoz, a költségvetésbe tervezett masszív tartalékok pedig megfelelő keretet adnak a váratlan helyzetek kezelésére. Az egészségügyi veszélyhelyzet, a megváltozott körülmények most még inkább rávilágítanak, hogy ennek mekkora a jelentősége.

Hétfőn Magyarország miniszterelnöke a kormány és a gazdasági kamarák vezetőivel egyeztetett az idei költségvetés átalakításáról, ami az egészségügyi veszélyhelyzet, a koronavírus elleni védekezés miatt vált szükségessé.

Orbán Viktor a találkozón kijelentette:

a 2020-as költségvetést hozzá kell igazítani a jelenlegi helyzethez és az év végéig előrejelzett változásokhoz.

A kormányfő emlékeztetett arra is, hogy a jogszabályok lehetőséget adnak az eltérésre az elfogadott költségvetéstől. Rámutatott: a felszabadítható összegekből válságkezeléshez szükséges alapokat kell létrehozni, amik a gazdaság élénkítését is szolgálják.

Lehetőség a felkészülésre

„A tervezett, rendkívül masszív tartalékok megfelelő biztosítékot adnak a felmerülő költségvetési kockázatok kezelésére„ – így jellemezte tavaly az Állami Számvevőszék elnöke a 2020-as költségvetési törvényjavaslatot. Domokos László a 2020. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat parlamenti vitájában akkor felhívta figyelmet: a gyors ütemű gazdasági növekedés révén folyamatosan bővülő költségvetési bevételek lehetőséget teremtenek felkészülni a jövőbeli, kisebb gazdasági bővüléssel jellemezhető időszakra.

• Ezért figyelmeztetett az ÁSZ a tartalékolása

Domokos László rávilágított: ennek egyik eszköze egy olyan központi változáskezelési tartalék képzése, amely a későbbi váratlan helyzetek, illetve külső ok miatt fellépő gazdasági körülmények (például pénzpiaci hatások) kezelését, valamint kivédését teszi lehetővé.

Lényegében e technika alkalmazása a költségvetési gazdálkodás rugalmasságát képes javítani – vetette fel az ÁSZ elnöke. Hozzátette: a központi költségvetés szintjén alkalmazott tartalékolási és likviditáskezelési eszközök az egyes fejezetek szintjén, valamint a költségvetési szervek esetében is relevánsak.

Elemzésekkel segít a Számvevőszék

Mint ismert, az Állami Számvevőszék a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelve folyamatosan nyomon követi a költségvetési folyamatokat.

Az ÁSZ minden évben elvégzi a költségvetés végrehajtásának, a zárszámadásnak ellenőrzését, illetve minden évben elvégzi a központi költségvetésről szóló törvénytervezet véleményezését. Ezen túl

az ÁSZ elemzésekkel támogatja az Országgyűlést, illetve a Költségvetési Tanács munkáját.

Elemzésben foglalta össze az intézmény tavaly júliusban a 2020-as törvényjavaslat zárószavazás előtti értékeléséhez a számvevőszéki szempontjait is. Az ÁSZ arra jutott: a 2020. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslathoz az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága által megfogalmazott összegző módosító javaslatok nem befolyásolják az államadósság-mutató alakulását, illetve az államadósság-szabály teljesülését.

Megállapította továbbá, hogy

a tervezett tartalékok megfelelő biztosítékot adnak a felmerülő költségvetési kockázatok kezelésére

– növelve a költségvetés rugalmasságát, a kormány költségvetési mozgásterét.

Korábbi cikkünkben – egy másik költségvetéssel kapcsolatos ÁSZ-elemzés alapján – bemutattuk, hogy a költségvetési tartalékok részletes középtávú tervezése miként járulhat hozzá a költségvetési kockázatok jövőbeli kezeléséhez, valamint, hogy a középtávú költségvetési tervezés a gazdasági szereplők versenyképességét is befolyásolja, a változásokra való felkészülés, valamint a gazdasági tevékenység folytatását ösztönző környezet kialakításán keresztül.