Hatalmas pénzt visz el az épülethűtés
A világon mintegy 2,3 milliárd légkondicionáló berendezés működik, ez a szám 2050-re több mint a kétszeresére, 5,6 milliárdra nő a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint. Ez azt jelenti, hogy a következő harminc évben másodpercenként tíz új készüléket adnak el. Ma a legtöbb ilyen berendezés, 643 millió, Kínában működik, majd az Egyesült Államok következik 387 millióval, Japánban és Dél-Koreában együtt 212 milliót használnak.
Ellátottság szempontjából Japán áll az élen, ahol a lakások 91 százalékának hőmérsékletét szabályozza ilyen eszköz.
Japánt az USA és Dél-Korea követi, majd Szaúd-Arábia következik, és csak utána Kína a maga 60 százalékával.
A légkondicionálók előretörésében Kína járhat élen, a távol-keleti országban várhatóan 1,419 milliárd eszköz működik majd 2050-ben. Az Indiában várt 1,144 milliárdos darabszám amiatt is kiemelendő, mert ott most, „mindössze” 36 millió légkondicionálót használnak.
Nagy ugrást feltételez az ügynökség az egyéb kategóriába sorolt országok esetében is, ezekben a tavalyi 266 milliós darabszám után 2050-re már 1,194 milliárddal számol. Európára viszonylag kis súly jut a globális összevetésben, de a bővülés itt is erőteljes lesz: tavaly 105 millió készülék működött, harminc év múlva 270 millióra számítanak.
Nem meglepő, ha az épületek energiafelhasználásában éppen a hűtési igény nő a leglendületesebben.
Az IEA előrejelzése szerint 2050-ben a hűtés viszi majd el a felhasznált energiamennyiség 37 százalékát, a háztartási eszközök a 25,5 százalékát, fűtésre 12,5, világításra 7,8 százalék jut, és marad még 17,4 százalék is az „egyébre”. Ez előtérbe helyezi a légkondicionálók hatékonyságának kérdését. Ezen a téren Európa az élen jár 3–10 százalékos hatásfokú berendezéseivel – ezek átlagosan 5,3 százalékos hatásfokkal működnek.
A második legjobb az USA 4,2 százalékkal, de ott kapható 12,3 százalékos berendezés is.
Mindebből és az összevetésben feltüntetett többi ország, térség adataiból is látszik, hogy a lakosság nem a hozzáférhető legnagyobb hatásfokú eszközöket vásárolja meg. Pedig az IEA által javasolt, hatékony hűtési forgatókönyv szerint 2050-re meg lehetne kétszerezni a hűtés hatékonyságát, egyúttal 45 százalékkal csökkenteni a hozzá szükséges energia mennyiségét. Ebben az esetben 3407 terawattóra energiát használnánk fel, ha viszont nem változtatunk, akkor 6205 terawattórát. Az ügynökség előrevetíti, hogy a hűtés miatt jellemzővé válnak a rekordnagyságú energiaigények, főleg azokban az országokban, ahol egyébként is magasabb a hőmérséklet, és ott is főleg éjszaka.
