Matolcsy: Az EU valamilyen személyes okból nem hisz nekünk
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMatolcsy György hangsúlyozta, hogy a kormány elsődleges célja, hogy kivezesse Magyarországot az elődei miatt ellene folyó túlzott deficit eljárásból. Az EU hivatalos jelzést adott a kormánynak, miszerint a kormány csomagja ellenére a költségvetési hiány 2013-ban 3,7-3,9 százalék lehet. Ezt a kabinet közgazdaságilag megalapozatlannak tartja és elégségesnek látja a másfél hete bejelentett 400 milliárdos csomagot, amelynek hatását az EU csak kétharmad részben ismeri el.
Matolcsy György szerint az EU valamilyen érzelmi okból kettős mércét alkalmaz, példaként a miniszter Bulgáriát hozta fel, ahol az adóhatósághoz kötött pénztárgépek 1 milliárd eurós pluszbevételt hoznak. A miniszter megfogalmazása szerint az Európai Bizottság nem fogadta el, amit Bulgária esetében igen. A miniszter hozzátette: 11 országban 3 százalék fölé emelhetik a deficitet, míg Magyarországnak ilyet nem ajánlottak fel, igaz, ilyen szándék sem merült fel a kormányban - ez is jelzi a kettős mércét.
Összesen 367 milliárd forint értékben készített újabb megtakarítási csomagot a kormány a kohéziós pénzek megóvása érdekében. Matolcsy György szerint a teljes, 764 milliárd forintos csomagban jelentős tartalékok vannak, vagyis belefér, hogy az EU ezt a második csomagot sem fogadja el teljes egészében, de ez nem valószínűsíthető.
Első lépés, hogy a bankadó 2013-ban nem feleződik, nem tudják tehát fenntartni a kormány és a Bankszövetség közötti megállapodást, ez plusz 72 milliárdnyi bankadót jelent.
A pénzügyi tranzakciós illeték mértéke 1-ről 2 ezrelékre emelkedik, ez 90 milliárd forintnyi pluszbevételt hoz. Ami az áthárítást illeti, Matolcsy György szerint az adómérték emelése nem okoz változást a bankok hozzáállásában.
Az Államkincstár plusz 40 milliárd forintnyi adót fizet a fenti, pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó intézkedés hatására.
A helyi iparűzési adóból a cégek árbevételük 80 százalékáig vonhatják le az eladott áruk beszerzési értékét, míg korábban itt nem alkalmaztak korlátot. Ez főként a nagykereskedőkre nézve jelent terhet, és mintegy 30 milliárd forintnyi plusz bevételt jelent.
A kormány országos szinten bevezeti a közműadót, ez Matolcsy György szerint a közműszolgáltatókat terheli, a kormány szándéka ellenére. Szintén 30 milliárdnyi pluszt hoz az intézkedés.
A cafeteria esetében az egészségügyi hozzájárulás 10 százalékról 27 százalékra emelkedik. A kormány mérlegelte, hogy ezzel eltűnik-e a cafeteria adóelőnye, de arra jutottak, hogy csak csökken az előny: korábban 100-ból 24, most 100-ból 34 forint lesz a cafeteria adótartalma.
60 milliárd forintnyi plusz áfabevételre számít a kormány abból, hogy 2,5 millió forintig egyedi számlabenyújtás és ellenőrzés folyik a NAV-nál, szemben a korábbi 10 millió forinttal. Ez a kormány szerint javítani fogja az adóbeszedés hatékonyságát.
A miniszter szerint a jövő év közepén tartott ellenőrzés során derülhet ki, hogy valóban kivehetik-e Magyarországot a túlzott deficit eljárás alól. Ha ez megvalósul, akkor több, a kormány számára kellemetlen intézkedést, így a pedagógusok fizetésemelését meghozhatja, illetve új, növekedést serkentő intézkedéseket is hozhat. Matolcsy György meglátása szerint ekkor már a jó döntések között lehet választani.
Giró-Szász András kérdésre válaszolva közölte: a közműadót nem háríthatják át a szolgáltatók, mivel a kormány befagyasztotta a béreket.
Arra a kérdésre, hogy áll az E.On leányvállalatának visszavásárlása, a kormányszóvivő elmondta: az MVM és az E.On és elkötelezett az ügylet mellett, most a vételárról kell megállapodnia.
