Most kiderült, hogy hány magyar fiatal tanulna külföldön

A leginkább kiemelkedő hazai gimnáziumok végzős tanulói közül minden tizedik (9,9 százalék) adta be vagy adja be jelentkezését még idén külföldi felsőoktatási intézménybe (is). Ők nem csak a szándékot jelezték, hogy szeretnének külföldön továbbtanulni, hanem megjelölték azokat a külföldi intézményeket, amelyekbe beadják jelentkezésüket, illetve a kiválasztott képzés szakterületét is megadták – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) felméréséből. Ez azt jelenti, hogy esetükben tényleges migrációs tervekről beszélhetünk, nem csupán ábrándokról.

„Azt találtuk, hogy külföldi felsőoktatási intézménybe nagyobb valószínűséggel jelentkeznek a lányok, a felsőfokú végzettségű apák gyermekei, a több idegen nyelvet beszélő tanulók, valamint azok, akik korábban részt vettek külföldön nyelvtanulási programon” – írják a kutatók. Emellett az eredmények arra utalnak, hogy a jobb anyagi helyzetű diákok is nagyobb eséllyel adják be a jelentkezésüket külföldre.

A külföldi intézménybe jelentkező diákok elsődlegesen az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Németországban szeretnének tanulni. A tudományterületek közül a gazdasági képzés emelkedik ki. A legtöbb diák tandíjmentes helyre igyekszik bekerülni. Lényeges kérdés, hogy a tanulók milyen időtávra tervezik külföldi tartózkodásukat: jelentős részük (41 százalék) szeretne hosszabb távon külföldön maradni, további 17 százalékuk az egyetem elvégzése után azt tervezi, hogy még egy ideig külföldön fog dolgozni. Magas (21 százalék) azoknak az aránya, akik még nem tudják, hogy mennyi időre tervezik külföldi tartózkodásukat. 18 százalékuk szeretne a képzés befejezése után azonnal visszajönni Magyarországra.

A külföldi továbbtanulást a legtöbben a jobb minőségű képzéssel és a jobb oktatási rendszerrel indokolják

– írja az MKIK GVI. Továbbá sok tanuló véli úgy, hogy külföldön több lehetősége, jobb munkája vagy magasabb életszínvonala lesz. A harmadik leggyakoribb válasz a nyelvtudás fejlesztése volt.

A kutatásról

A kutatás azt vizsgálta, hogy a legkiemelkedőbb – az Országos kompetenciamérés eredményei alapján készült rangsor felső egytizedébe tartozó – budapesti, Pest és Győr-Moson-Sopron megyei végzős gimnazistáknak milyenek a továbbtanulási tervei. A migrációs tervek helyett a külföldi képzésre történő jelentkezésre – pontosabban az intézmény és a képzés kiválasztására – kérdez rá. Azzal a feltevéssel élve, hogy ha egy diák már kiválasztotta az intézményt és a képzést, illetve beadta jelentkezését, vagy még ebben a tanévben beadja, az arra utal, hogy migrációs szándéka komoly, nem csupán ábrándozik a külföldi továbbtanulásról. Az MKIK GVI közölte: a kutatási cél megvalósítása érdekében egy önkitöltős kérdőívet állítottunk össze, amelyet húsz gimnáziumban töltöttek ki a végzős diákok. Eredményeik 961 gimnazista válaszain alapulnak.