A GDP 4 százaléka volt tavaly a kormányzati szektor hiánya
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A kormányzati szektor 2009. évi hiánya az előzetes adatok szerint 1035 milliárd Ft volt, a GDP 4,0%-a. A 2008. évihez képest a hiány 30 milliárd Ft-tal, GDP-arányosan 0,2 százalékponttal magasabb. A bázisidőszakinál nagyobb hiány kialakulása azzal magyarázható, hogy a bevételek
valamelyest nagyobb mértékben mérséklődtek, mint a kiadások.
A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2009-ben a kormányzati szektor bevétele 11 949,5 milliárd Ft, kiadása 12 984,5 milliárd Ft, hiánya 1035,0 milliárd Ft volt.
A bevételek a 2008. évi 6%-os növekedést követően 2009-ben 0,9%-kal csökkentek. Nőttek ugyanakkor a termelési és az importadók (2,6%), ezen belül az áfabefizetések (8,0%), ami elsősorban az adókulcs július 1-jei emelésére vezethető vissza. A jövedelemadó-bevételek és a társadalombiztosítási hozzájárulások ugyanakkor erőteljesen csökkentek (9,1, illetve 7,3%-kal).
A kiadások a 2008. évi 3%-os növekedést követően 2009-ben kismértékben, 0,6%-kal mérséklődtek. Dinamikusan nőttek viszont a kiadásokon belül a kamatkiadások (10,4%) és a dologi kiadások (folyó termelőfelhasználás, 4,1%); ellenben a felhalmozási kiadások és a munkavállalói jövedelmek visszaestek (7,7, illetve 4,9%-kal). A pénzbeni társadalmi juttatások enyhén, 0,3%-kal csökkentek.
A költségvetés hiánya 2009-ben 30 milliárd Ft-tal magasabb az előző évinél. A hiány emelkedése a bevételek 0,9 és a kiadások 0,6%-os visszaesésének eredőjeként alakult ki.
2009. IV. negyedévben a kormányzati szektor hiánya 284,5 milliárd Ft volt, a negyedéves GDP 4,3%-a. A kiadások a IV. negyedévben lényegesen alacsonyabbak voltak (9,4%) az előző év azonos
időszakához képest, ami elsősorban a pénzbeni társadalmi juttatások erőteljes visszaesésével (9,7%) – összhangban a 13. havi nyugdíj megszüntetésével – magyarázható. A bevételek 2,8%-kal csökkentek a
2008. IV. negyedévihez viszonyítva. A bevételeken belül legdinamikusabban az áfabefizetések nőttek (18,7%), miközben a jövedelemadó-bevételek esetében figyelhető meg a legerőteljesebb visszaesés (17,0%).
