Mit jelent egészen pontosan a vásárlóerő kifejezés?
A vásárlóerő az adólevonások utáni egy főre jutó, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleértve az összes állami juttatást is). A GfK Vásárlóerő értékei megfelelnek a rendelkezésre álló nominál jövedelmi értékeknek, azaz nem követik az inflációt, és a regionális árkülönbségeket sem tükrözik. Ez a vásárlóerő egy főre számított értéke, amely a területeken élő háztartások számától és a háztartások nagyságától függően eltérő lehet.
Milyen adatok szolgálnak a számítás alapjául?
A számítás alapjául a személyijövedelemadó-bevallásból származó adatok, az állami juttatásokkal kapcsolatos statisztikák és a gazdasági intézetek előrejelzései szolgálnak. A Vásárlóerő számításokat már hosszú évek óta végzi a GfK Európa 42 országára. A metodika minden esetben ugyanaz, így az összehasonlíthatóság adott. Az adatokat Németországban a központi geomarketingterületünk állítja elő, de minden egyes esetben az országok és az adott ország jövedelem statisztikájának bevonásával.
A tanulmány szerint 2021-ben az egy főre jutó átlagos vásárlóerő Európában 15 055 euró. Mely országok szerepelnek a top 10-ben?
Liechtensteinben, amely a korábbi évekhez hasonlóan messze az összes többi országot megelőzve vezeti a vásárlóerő-rangsort, az egy főre jutó vásárlóerő 64 629 euró. Ezzel Liechtenstein majdnem 4,3-szerese az európai átlagnak. A vásárlóerő-rangsor első három helyezettje között – az előző évhez hasonlóan – Svájc és Luxemburg is szerepel. Míg a svájciak fejenként 40 739 euróval rendelkeznek, ami valamivel több mint 2,7-szerese az átlagos európaiak vásárlóerejének, addig a luxemburgiak egy főre jutó vásárlóereje 35 096 euró. Ez több mint 2,3-szerese az európai átlagnak.
Vásárlóerő Európában (top 10)
A top 10-ben szereplő többi ország egy főre jutó vásárlóereje is nagyon magas, legalább 55 százalékkal az európai átlag felett van. A top 10-ben idén újdonságként az Egyesült Királyság is helyet kapott, amely a tizedik helyen áll 23 438 euróval fejenként. Összességében a 42 vizsgált országból 16 van az európai átlag felett.
Hogyan befolyásolta idén a koronavírus-járvány az adatok alakulását?
A tavalyi évben szinte mindenhol esett a vásárlóerő, az európia átlag 5,3 százalékkal volt, kevesebb, mint a 2019-es érték: 13 894 euró. Hazánkban a visszaesés mértéke nagyobb volt mert 2020-ban 7,3 százalékos visszaesés mellett 6871 euró volt az egy főre jutó vásárlóerő. Az idei évben az országok többségében már nem voltak teljes lezárások úgy, mint 2020-ban, továbbá beindult a turizmus is, még ha nem tért is vissza teljesen a régi kerékvágásba. Ennek megfelelően a vásárlóerő növekedésére számítottunk, ami be is következett, hiszen az európai átlag 15 055 euróra nőtt, a hazai pedig 7643 euróra. Ezzel Európa vásárlóereje 8,3 százalékkal nőtt, a hazai pedig 11 százalékkal. A 2019-es, azaz a pandémia előtti időszakhoz viszonyítva idehaza 3 százalékkal nőtt a vásárlóerő egy főre jutó értéke, míg Európában átlagosan 2,1 százalékkal. Annak ellenére, hogy valamivel meghaladtuk az átlag európai növekedést, a 30. helyezésünkön nem tudtunk javítani.
A magyarok 7643 eurója csak a lista 30. helyére elég. Országon belül mekkorák az eltérések a megyék között?
A 19 magyarországi megyét és Budapestet vizsgálva kiderül, hogy a legmagasabb vásárlóerővel rendelkező térségek ismét meg tudták védeni helyüket a rangsorban. A fővárosi továbbra is egyértelmű fölénnyel az első helyen áll: az itt élőknek egy főre vetítve 9722 euró áll rendelkezésükre. Ez azt jelenti, hogy a budapesti lakosok költési potenciálja valamivel több mint 27 százalékkal meghaladja az országos átlagot, de közel 35 százalékkal elmarad az európai átlagtól is. Az előző évhez képest nem változott az átlagon felüli vásárlóerővel rendelkező megyék száma sem: a 19 megyéből mindössze ötben áll az emberek rendelkezésére több pénz, mint az országos átlag. Földrajzilag mindannyian a fővárosban és annak környékén, valamint az osztrák határ felé helyezkednek el. Másrészt 15 megyében – az összes magyarországi megye háromnegyedében – az átlag alatti a vásárlóerő. Az utolsó helyen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye áll, ahol az egy főre jutó vásárlóerő 5944 euró. Ez alig 78 százaléka az országos átlagnak, és kevesebb mint 40 százaléka az európai átlagnak.
Jellemzően a nagyvárosok lakosai tudnak többet költeni, vagy vannak a vásárlóerő szempontjából kiemelkedő kisebb települések?
Az 5000 fő fölötti települések körében a legnagyobb vásárlóerővel rendelkezők zömmel a budapesti agglomerációból kerültek ki, és ez évek óta így van. Ezenkívül van két olyan település: Paks és Győrújbarát, amelynek a vásárlóereje kiemelkedő.
Az 5000 főnél nagyobb települések rangsora (Budapest nélkül) az egy főre jutó vásárlóerő országos átlaghoz viszonyított aránya (vásárlóerő-index) alapján, 2021.
A 100 leggazdagabb és legszegényebb település földrajzi elhelyezkedését tekintve elmondható, hogy Somogy, Baranya és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéinkben találhatók a legszegényebb települések. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egymáshoz közel helyezkednek el „gazdagabb” és „szegényebb” települések. A tehetősebb települések legtöbbje Pest és az északnyugati megyékben találhatók.
A tanulmányról bővebben a https://www.gfk.com/insights/gfk-vasarloero-2021-tanulmany oldalon olvashatnak.
