Több növekedési opció áll a hamarosan tőzsdére lépő BÉT előtt (X)

A közgyűlésen döntés született a Budapesti Értéktőzsde Zrt. részvényeinek tőzsdei bevezetéséről, a választott technikai listázásnak melyek a lépései?

Nagyon fontos mérföldkő a BÉT életében, hogy a közgyűlés megadta a tőzsdére lépésre a felhatalmazást. A következő feladat, hogy a Standard kategóriába való bevezetés előtt a szükséges tájékoztatót elkészítsük, majd a felügyelet lefolytassa az ilyenkor szokásos engedélyezési eljárást. Ezt követően kerülhet sor ténylegesen a BÉT részvényeinek tőzsdei bevezetésére. Terveink szerint a nyár folyamán megtörténik az nyrt.-vé válás, és elindul a kereskedés a részvényekkel.

Nem kell attól tartani, hogy illikvid lesz a részvény piaca?

A BÉT részvényeit úgynevezett technikai listázással tervezzük a tőzsdére bevezetni a Standard kategóriába, ami azt jelenti, hogy nem kerülnek új részvények kibocsátásra, illetve a bevezetéskor a meglévő tulajdonosok sem ajánlanak fel részvényeket értékesítésre. Ilyen bevezetések után általában nem alakul ki rögtön egy likvid ajánlati könyv a részvényekben. Azonban tervezzük árjegyzői megállapodás megkötését, így az árjegyzői jelenlét segíthet a kezdeti likviditás kialakulásában, és az árfolyamnak is stabilitást biztosíthat. A BÉT-nek jelenleg az MNB mellett közel hetven részvényese van. Ha a jegybank úgy döntene, hogy elad a részesedéséből, akkor ezáltal a befektetők nagyobb számban jelenhetnek meg a BÉT tulajdonosai között, erről azonban még nem született döntés az MNB részéről, így erről egyelőre nem tudunk többet mondani.

A bevezetési ár az egy részvényre jutó saját tőke értéken lesz?

A bevezetési ár a BÉT esetében is hasonlóan bármely más tőzsdei bevezetéshez a vonatkozó tőzsdei szabályzat alapján lesz meghatározva.

Az MNB milyen lépésekben jutna el a 81 százalékos befolyásról 50 százalék plusz egy szavazatig, majd onnan tovább még kisebb értékre?

Az MNB vezetői többször megerősítették, hogy csökkenteni kívánják az MNB részesedését a BÉT-ben. A BÉT technikai tőzsdei megjelenése gyorsabb és rugalmasabb lehetőséget biztosít minden részvényesünknek arra, hogy a BÉT részesedéssel kapcsolatos tulajdonosi döntéseit meghozza.

Van a jelenlegi kisebbségi tulajdonosok vagy más szereplők, bankok részéről vételi érdeklődés?

Jelenleg a mi feladatunk az, hogy a technikai bevezetést megvalósítsuk, ezt követően lehet egyeztetni az adásvételi szándékokról, tehát ezekről a kérdésekről jelenleg nincs információm.

Eljuthat a folyamat nyilvános részvénykibocsátásig, akár tőkeemelésig?

Ez a többségi tulajdonosunk döntésétől függ, amennyiben erről döntés születik, akkor nyitva áll a zárt körű tranzakció és a nyilvános felajánlás lehetősége is. Hogy ezt tőkebevonással kell-e párosítani, az attól függ, hogy a BÉT-nek lesz-e tőkét igénylő üzleti lehetősége. Jelenleg a működésünk casht termel, nincs hitelünk, és nagyon rövid távon nincsen olyan befektetési célpontunk, amely tőkét igényelne.

Még vélhetően zrt.-részvényesként a tulajdonosok osztalékot kapnak. Lesz később meghirdetett, kiszámítható osztalékpolitika?

Tavaly 503 millió forint volt az osztalék, idén 552 millió forintot szavazott meg a közgyűlés osztalékként, azonban a BÉT jelenleg nem rendelkezik osztalékpolitikával.

Az nyrt.-vé alakulás tisztújításokkal is jár?

A törvény által szükséges, az nyrt.-vé válás miatt előírt változtatások megtörténtek, ennek érdekében az alapszabály is módosult. A BÉT Igazgatóság tagjai újraválasztásra kerültek, a személyi összetételben nincs változás, az elnöki pozíciót továbbra is Patai Mihály tölti be, emellett létrejött az auditbizottság, valamint a felügyelőbizottságban nőtt a független tagok száma, ők kerültek többségbe.

A Keler csoportban lévő 46,67 százalékos tulajdonrészt megtartja-e a tőzsde?

A BÉT tulajdona a Kelerben hosszú évek, évtizedek óta stabil, és stratégiai befektetésként tekintünk rá.

Hónapok óta alacsony a forgalom a hazai részvénypiacon, ennek mi az oka?

Komolyan foglalkozunk a kérdéssel, az áprilisi forgalom idén a legalacsonyabb, jóval a tavalyi átlagértékek alatti. A csökkenés 2022 első fél évéhez képest jelentősebb, akkor a napi átlagforgalom 20 milliárd forint volt, a második fél év már jóval gyengébb volt ilyen tekintetben, 10 milliárdos átlagos napi forgalommal. Idén ennek a trendnek a folytatását látjuk. Alapvetően három okot lehet azonosítani.

Az első a magas hozamkörnyezet, vonzó hozamokat, magas kamatokat kínálnak az állampapírok, bankbetétek, részben emiatt sok befektető most kevésbé aktív a részvénypiacon, egyszerűen rövid távon vonzóbbnak ítélik meg ezeket a fix kamatozású termékeket.

A második aspektus, amely kifejezetten hátrányosan érintette a magánbefektetőket, az a tranzakciós illeték kiszélesítése a hazai értékpapírokra. Ez tavaly nyár végétől lett bevezetve, és azt látjuk, hogy emiatt szinte teljesen eltűnt egy korábban aktívan kereskedő magánbefektetői réteg a BÉT-ről, akik most inkább külföldi, például amerikai vagy nyugat-európai piacokon forgó vállalatok részvényeibe fektetnek, ezeken a tőkepiacokon nem szembesülnek illetékkel.

A harmadik tényező, hogy a külföldi befektetők részesedése a BÉT-en jegyzett társaságokban egy év alatt 55 százalékról lement 43 százalék környékére, ami relatíve jelentős csökkenésnek tudható be. Ennek a visszaesésnek az elsődleges oka, hogy globálisan csökkent a befektetők kockázati étvágya, Magyarországot és régiónkat sebezhetőbbnek látják az intézményi befektetők.

E három hatás van előttünk, hogy pontosan melyik milyen arányban, ezt persze már nem lehet pontosan megkülönböztetni. A hazai magánbefektetőknek egy bizonyos rétegére inkább az egyik hat jobban, a külföldiekre inkább talán egy másik, de összességében mind a három olyan negatív folyamat a mi szempontunkból, amely a részvények iránti keresletet a jelen pillanatban meghatározza.

Hosszú távon továbbá fontos azt is látni, hogy akár régiós, akár nemzetközi összehasonlításban nézzük, a hazai intézményi befektetői kör, elsősorban a nyugdíjpénztári vagyon méretéből kifolyólag alulfejlett, és ezáltal az a mechanizmus is, amely a magyar háztartások hosszú távú megtakarítását tudná növelni a hazai vállalatok sikeres tőzsdei szereplésén keresztül.

A második fél évben, igaz, már csökkent a forgalom, de rekordbevételt ért el a BÉT.

Erős évet zárt a tőzsde, egész éves átlagban 14 milliárd forint fölött volt az átlag kereskedési forgalom a részvénypiacon, egyre több ügyfélnek juttattuk el a tőzsdei adatokat, az adatértékesítési üzletágat az euró-forint keresztárfolyam alakulása is támogatta. Ezek együttes eredménye az 1,6 milliárd forint feletti EBITDA, amely 2010 óta a legmagasabb.

A bevezetések egymás után jöttek, és volt több sikeres másodlagos kibocsátás is, mi várható e téren idén?

Valóban van némi kettősség, tehát míg a másodpiac elkezdett visszaesni az előbb említett okok miatt, addig az elsődleges piacon az aktivitás szerencsére továbbra is egész élénk maradt. Tavaly rekordévünk volt a bevezetések számát tekintve, tizennégy társaság jelent meg új kibocsátóként a részvénypiacon, és 39 tőkeemelési tranzakció valósult meg rekord 1900 milliárd forint értékben. Azt látjuk, hogy a folyamat viszonylag jó dinamikával megy tovább az idén is. Láthatóan van érdeklődés a tranzakciók iránt. A tőzsdére tartó magyar kkv-k számíthatnak a hazai lakossági és a hazai intézményi befektetőkre.

Mennyire tartja meglepőnek, hogy a lakosság változatlanul magas összeget, 10 ezermilliárd forintnál is többet tart gyakorlatilag készpénzben, nulla kamatozással?

A hazai befektetési kultúra sajátossága, hogy a készpénz szerepe a lakossági portfólióban jelentős mértéket tesz ki. Alacsony hozamkörnyezetben ez kevésbé volt fájdalmas, vagy az alternatívája nem volt annyira vonzó. Szerintem a magyar lakosság viszonylag jól reagál a változó helyzetre, erre nagyon jó példa volt a MÁP Plusz, amely a bevezetés után azonnal keresett lett, most pedig az inflációhoz kötött kötvények ilyenek. Nem becsülném le a lakosság leleményességét és reakcióképességét, sokszor jól hoznak meg pénzügyi döntéseket. Például a részvénypiaci áresések esetében a külföldi befektetők adnak el nagy mennyiségben, és értelemszerűen a hazai befektetők jelennek meg vevőként. Gyakran derül ki a volatilis szituációkat követően, hogy viszonylag alacsony áron tudnak ilyenkor vásárolni, majd a bizonytalan időszak utáni árfolyam-emelkedés során kiváló hozamot érnek el a lakossági befektetők.

Ha a régiós tőzsdék teljesítményét össze lehet hasonlítani (nem minden esetben érdemes, mert eltérő szolgáltatási palettával rendelkezhetnek), a varsói börzét üzemeltető GPW nyolcszor annyi bevételt ért el tavaly, mint a BÉT. Tehát van hova növekedni, kérdés, hogy a BÉT stratégiájában milyen növekedési ütem szerepel.

A stratégiánk központi eleme a core business, a magyar tőzsde akkor tölti be a szerepét, ha minél több sikeres hazai vállalat a tőzsdén van, részvény- vagy kötvénykibocsátóként. Jelenleg a régiós tőkepiacok relatíve alulfejlettek, és nemcsak Nyugat-Európához, hanem a saját gazdasági fejlettségükhöz képest is. Sokkal inkább bankközpontúak ezek a gazdaságok, és kevésbé használják a tőkepiacokat. Erre jó példa volt a kötvénypiac Magyarországon, amely a Növekedési Kötvényprogramot (NKP) megelőzően szinte nem létezett, az NKP hatására viszont közel száz kibocsátó több mint száz kötvénye lett elérhető. Piacépítő, piacteremtő program volt, amelynek nagyon komoly eredménye van.

De a gazdasági fejlettséghez képest alulfejlett a részvénypiac is. Persze ismertek a sajátosságok, a GDP és az export jelentős részét nemzetközi vállalatok itteni leányai állítják elő, akik nyilván tőkepiaci finanszírozási szempontból nem nagyon valószínű, hogy meg fognak jelenni a magyar tőzsdén, hiszen az ő anyavállalatuk valószínűleg valamelyik más fejlett piacon már tőzsdén van.

De ennek ellenére még mindig azt látjuk, hogy van potenciál a magyar piacban. Nagyságrendileg 500 céget tőzsdeképesnek gondolunk, ehhez képest 60 van jelen részvénykibocsátóként. Ez az egyik növekedési opciónk.

A másik lehetőségünk az egyéb szolgáltatások ráépítése a core funkcióra. Folyamatosan növeltük az adatértékesítési vonalon a szerződött partnereinket, átdolgoztuk a termékkínálatunkat, és ezáltal magasabb értéket tudtunk teremteni a tőzsdei adat értékesítése során, amely komoly arányt, egyharmados szeletet tesz ki a bevételeinkből. Itt ugyan készülődik egy európai szabályozás, ami nagyban hathat erre az üzletágunkra, de ennek a pontos hatását jelenleg nehéz felmérni, hiszen még a jogalkotási folyamat zajlik, de itt azért kell számítani majd néhány éves időtávon változásokra.

A kibocsátói szám visszahat a kereskedési bevételeinkre is, hiszen ha vannak érdekes cégek, amelyek fejlődnek, terjeszkednek, akkor egyre több befektetőnek lehetnek ezek érdekesek. Ebből kifolyólag ez egyre nagyobb mértékben meg tud majd jelenni a forgalomban is. Tehát ez az, ami úgymond az organikus része a fejlődésünknek, és akkor vannak persze nem organikus lehetőségek is. Szóba került a varsói tőzsde, náluk a bevétel 40 százaléka az energiapiachoz köthető. Tehát vannak olyan példák nemzetközi szinten, amelyek nekünk hosszabb távon lehetnek potenciális irány. Nem beszélve arról, hogy a régiós tőkepiaci szereplők közötti konszolidáció is egyfajta kiugrási lehetőség, illetve a mérethatékonyság tekintetében szintén jó irány lehet.

Még egy gondolat a kibocsátókról, inkább csak elméleti kérdés, mivel szándék kevésbé látható: mely állami vállalatok tőzsdeképesek jelenleg?

Az MVM-mel néhány évvel ezelőtt aláírtunk egy együttműködési megállapodást, amelynek fontos eleme, hogy a BÉT is támogatja az MVM tőzsdeképessé válását. Nyilván az energiaválság rájuk is nagymértékben hatott, de úgy gondolom, továbbra is ezen az úton haladnak. Az, hogy pontosan mikor történhet meg a tranzakció, az természetesen alapvetően kormányzati döntés. Folytatva a sort, a Szerencsejáték Zrt. hosszú évek óta működik jövedelmezően. A többi társaságot hosszasabban érdemes vizsgálni, hogy a tőzsdeképesség mértékét meg lehessen ítélni. 

A BÉT-en elérhető vezető részvények rendkívül alacsony értékeltségi mutatókon forognak. Ha ilyen olcsók a papírok, és a pozíciója engedné, tartana a portfóliójában magyar papírokat?

Valóban, a munkám miatt szigorú szabályok korlátozzák, hogy milyen hazai eszközbe fektethetek magánemberként. Hazai eszközökbe befektetési alapokon keresztül fektethetek be, illetve az állampapírokba való befektetés is megengedett, van is mindkét eszközből a portfóliómban.

Gyakran stratégiai eleme a tőzsdei vállalatoknak az ESG, ezen a területen mi a BÉT fókusza?

Megkerülhetetlen, hogy a tőzsdék maguk is foglalkozzanak a témával. Nekünk van már egy kidolgozott szolgáltatáspalettánk a vállalatok számára. Jelenleg több zöldkötvény érhető el a BÉT-en, részvényágon pedig a fenntarthatósági jelentéseket próbáljuk ösztönözni a kibocsátóknál. Illetve a mentorprogramunkon keresztül magyar kkv-k részesülhetnek ESG-képzésben, az elmúlt fél évben közel 200 társaság élt a lehetőséggel. Az EY-al közösen kidolgoztunk egy ESG minősítési módszertant, jelenleg egy pilotprogram keretében ennek a tesztelése zajlik. 

A magyar piacon első körben a tőzsdei kibocsátók vannak leginkább kitéve az ESG-elvárásoknak, de a következő években a finanszírozási, a beszállítói és a vevői kapcsolataikban a középvállalkozások is érintettek lesznek. Külföldi példát említve, az idei évtől a német beszállítói törvény előírja az ottani nagyvállalatoknak, hogy a teljes beszállítói értékláncukat auditálják, újra átvilágítsák a fenntarthatósági szempontok szerint. Tehát azt gondoljuk, hogy erre nagy igény van és lesz a magyar vállalatok részéről, úgyhogy a BÉT próbál minél többet tenni annak érdekében, hogy az ilyen típusú elvárásoknak a hazai vállalatok is meg tudjanak felelni, ezzel javítva nemzetközi szinten is a versenyképességüket.