Az újabb 30-50 százalékos építőanyag-drágulásokról szóló hírekkel szemben a valóság némileg árnyaltabb, de valóban tapasztalható további áremelkedés a területen. „A világtrendek alakulása, a február 24. óta tartó újabb konfliktus és annak kapcsán az energiahordozók drágulása a tégla, a cserép vagy a cement gyártásában valóban jelentős többletterhet okoz, ám a hazai gyártókat ez, valamint a forint gyengülése kevésbé érinti. Az árak növekedésének inkább azért van tere jelenleg, mert – jórészt a kormányzati támogatások, illetve a zöldhitel miatt – nagyon erős mind az új építésű otthonok, mind pedig a felújítások tekintetében a kereslet” – fejtette ki a Figyelőnek Simon Éva, az Ingatlanbazar.hu üzletágvezetője.
Budapesten nem ugrásszerű, hanem inkább folyamatos, de ez év márciusában is kiválóan érzékelhető trend volt az új építésű otthonok drágulása
– tette hozzá Ballagó Antal, az Otthontérkép–Ingatlantájoló-csoport értékesítési vezetője. Szerinte a fővárosi új lakások mintegy felét XIII. kerületben mára lényegében eltűntek az egymillió forint alatti négyzetméter-árak ebben a szegmensben. Drágultak, illetve tovább drágulhatnak a még fel nem épült ingatlanok vagy el sem indult fejlesztések. Az értékesítésirányító úgy véli, egy az ez év vége felé vagy jövőre elkészülő átlaglakásért a fejlesztők 1,2-1,3 millió forintot is elkérhetnek négyzetméterenként.
E magas árak láttán valóban nem arról van szó, hogy utóbbiak ennyire pénz-éhesek lennének, hanem a teljes költségszint emelkedett az elmúlt évben – mintegy 20 százalék körüli mértékben. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is megerősíti: az építőanyagoknak az inflációt többszörösen meghaladó drágulása már több mint egy esztendeje tart. Ez azután gyorsan begyűrűzik az új lakások áraiba. A szakember szerint ennek köszönhetően az új építésű ingatlanok árának növekedése jóval nagyobb ütemre kapcsolt, mint a használt lakások drágulása.
Az ingatlan.com szakértője szerint a kereslet egyelőre nem zuhant be, ám ez nagymértékben köszönhető az MNB Zöld Otthon Programjának, amelynek a kerete a napokban ráadásul 100 milliárd forinttal bővült. Balogh László úgy látja: az újlakás-piac szempontjából kiemelkedően fontos lesz a kamattámogatott hitelkonstrukciók megmaradása. Az elmúlt hónapok hitelkamat-ugrása ugyanis érezhetően visszavetheti az új építésű ingatlanok iránti keresletet, aminek a következtében a fejlesztők és a beruházók is elhalaszthatják az építkezéseket. Ha ez megtörténik, akkor a lakásépítések száma is jelentősen lecsökkenhet.
Horváth Áron, az Eltinga kutatásvezetője szerint az emelkedő építőanyag-árak nemcsak jelentősen drágítják a lakáspiaci projektek kivitelezését, hanem egyúttal hatalmas bizonytalanságot okoznak a tervezhetőséggel kapcsolatban. Szintén nehezíti a fejlesztők dolgát, hogy nem csupán a növekvő árakkal, hanem az alapanyaghiánnyal is meg kell küzdeniük.
A szakember úgy véli, egy most meghirdetett társasházi beruházásnál – főként a fentiek okán – nagyon nehéz előre látni, miként készülnek el és milyen költségszintek mellett épülnek fel végleg a lakások két év távlatában. „A Budapesti Lakáspiaci Riport adatbázisa alapján már eddig is azt láttuk, hogy a múlt esztendő vége és ez év eleje nagyon jelentős drágulást hozott az új otthonok esetében, de tavaly őszhöz képest az idei télen vidéken is jelentősen nőttek az árak. A fővárosban az átlagos fajlagos ár már 1,2 millió forint volt most februárban, ami 2021 azonos időszakához mérten 24 százalékos drágulás” – mondta Horváth Áron. Madurovicz-Tancsics Tünde, az Eltinga elemzője hozzáfűzte: egy negyedév alatt 9,2 százalékos növekedésre került sor, de nem egy fejlesztésnél 2021 novemberéhez viszonyítva 20-30 százalékkal is többet kellett fizetni négyzetméterenként az idei második hónapban. A Budapesten kínált új lakások 60 százalékánál emelték az árat a beruházók, az előző negyedévhez képest a tipikus drágulás pedig meghaladta az 5 millió forintot.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható!
