Az adóhivatalhoz beérkezett adatok szerint 2022 első háromnegyedében továbbra is dinamikusan nőtt az eladott lakások ára. Az átlagos drágulás a tavalyi év hasonló időszakával összevetve 21,1 százalékos volt. A nagyobb felértékelődést a megyei jogú városok produkálták 24 százalékkal, de még a kisebb városok is lehagyták a maguk 21 százalékos ütemével Budapestet (20 százalék). Ugyanakkor a községekben csupán feleekkora tempót diktált a drágulás.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
A megyeszékhelyek közül – a tavaly még csak a sereghajtók között szereplő – Veszprém érte el a leglátványosabb növekedést. A 43 százalékos drágulás következményeként mostanra egy átlagos négyzetméter 628 ezer forintba kerül a 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa címet viselő városban. Ezzel az árral a budapesti kerületek közül is meg tudott előzni ötöt. Szintén jelentősen, 30 százalék feletti ütemben drágult Eger és Pécs, a listát pedig Szekszárd zárja 12 százalékkal.
Meglepő Salgótarján szereplése, amely korábban három éven át volt az élbolyban, de most csupán az utolsó előtti lett, 15 százalék alatti áremelkedésével.
Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője emlékeztetett, hogy a nógrádi megyeszékhely esetében a felzárkózási kísérlet egy olyan pozícióból indult, ahonnan a kiemelkedő drágulás is csak néhány tízezer forintot jelentett évente, négyzetméterenként.
A megyeszékhelyek átlagárainak abszolút listáját ma is Salgótarján zárja 188 ezer forintos átlagos négyzetméterárával, ami kevesebb, mint harmada a már említett veszprémi tarifának. Ebből az összevetésből érdemes még külön kiemelni a második legdrágábbat, Debrecent. A cívisvárosban mért 605 ezer forintos négyzetméterenkénti ár három fővárosi kerület árszínvonalát is lepipálja.
A megyék közötti éves drágulási versenyt Baranya nyerte 39 százalékkal, nyomában a 30 százalékot ugyancsak felülmúló Komárom-Esztergommal és Csongrád-Csanáddal. A tempót legkevésbé Szabolcs-Szatmár-Bereg tartotta a 18 százalékos átlagár-növekedésével, míg Tolnában egyedüliként csökkent az eladott ingatlanok árszínvonala, aminek nagyrészt technikai jellegű oka van, ugyanis tavaly itt több új lakóprojekt lakásainak eladása emelte kivételesen nagy ütemben az átlagárat.
Az elemzés a járások között negyven olyat azonosított, amelyekben az év első háromnegyedében meghaladta a félmillió forintot az átlagos egységár. Zömmel fővárosi kerületek, valamint Pest megyei, illetve Balaton-parti járások érték ezt el. Rajtuk kívül bekerült a legdrágábbak közé a Gárdonyi, a Debreceni, a Veszprémi, a Győri, a Székesfehérvári, a Soproni, a Szegedi és a Tatai járás is. A vidék abszolút csúcstartói a Fonyódi, a Siófoki és a Balatonfüredi járások, amelyekben a vizsgált időszakban átlagosan 790–890 ezer forintot adtak egy négyzetméterért.
Utánajártunk, miért és mennyit akarnak fizetni az ingatlanközvetítőknek az eladókTöbbnyire szükségből és kényelmességből bíznak meg ingatlanközvetítőt az eladók, a szakértelmet kevésbé tartják döntő szempontnak. Jellemzően két-három hónapnyi sikertelen próbálkozás után szerződnek, jutalékban pedig a vételár 3 százaléka maradt a lélektani határ – derül ki egy ezerfős friss kutatásból. |
Hasonló átlagár (812 ezer forint/négyzetméter) alakult ki idén Budapesten, ahol immár három kerület is meghaladta a milliós szintet. Tavaly még csak az V. kerületben írták hét számjeggyel az átlagárat, idén már a II. és a XI. kerület is elérte ezt. A 900 ezer forintos limit fölé még négyen jutottak: az I., a XII., a IX. és a VI. kerület. A sor túlsó végén jellemzően a pesti peremkerületek találhatók.
Az árskála pedig igencsak széles:
míg a csúcstartó V. kerületben 1,13 millió forintért adnak egy átlagos négyzetmétert, addig a XX., XXI. vagy a XXIII. kerületben feleannyiért, kevesebb, mint 600 ezerért.
Egy-egy nagyobb lakóprojekt magas árainak torzító hatását kiszűrve és csak a nagy forgalmú területeket vizsgálva az is jobban megmutatkozik, hogy melyek voltak ezen időszak nyertes fővárosi irányítószám körzetei. E szerint Csillaghegy-Békásmegyeren látszott a legdinamikusabb felértékelődés (31 százalék). Árcsökkenés ugyan sehol sem volt, de néhol látványosan sűrűsödnek a 10 százalék alatti növekedést mutató körzetek, az I. és a VI. kerületbe jutott ilyenből a legtöbb.
Az OTP Lakóingatlan Értéktérképének visszatekintő elemzéséből úgy tűnik, hogy az árak alakulását még nem érte el az az óvatosság, ami a forgalomban már megmutatkozott az év második felében
Minden jel arra mutat, hogy kilenc év növekvő trendje után feljutottunk a csúcsra, ám az csak jövőre derül ki, hogy milyen mértékű korrekció követi a ciklusfordulót
– zárta gondolatait Valkó Dávid.
